Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kovács Loránd: A perecesi (Diósgyőr környéki) szénbányászat kialakulása

melést hozott, 1900-ban pedig 946 munkás 310.710 tonna szenet termelt. A Baross-akna volt bezárásáig a Pereces környéki szénbányászat legnagyobb és legkorszerűbb bányája. 1925-tól villamos meghajtású végtelenített szállítógéppel dolgoztak. A második világháború után a széntermelést frontfejtésekből biztosították és alkalmazták az akkori korszerű gépesített fejtési és vágatbiztosítási módszereket. Pereces környéki bánya fatelepe, 1950-1960. k. Itt kell megemlékezni az 1947. május 2-án történt, a szénmedence legsúlyosabb bányaszerencsétlenségéről. A délutános műszak dolgozóit és a széntermelést hazaszállító - 13 szenes és 9 személy kocsiból álló - szerelvény kisiklott, az alagút biztosító elemét kiütötte és a beáramló homok egy személyszállító kocsit teljesen, egy másikat félig elborított. 11 bányász vesztette életét. Az egész telep ébren volt ezen a borzalmas éjszakán, a családtagok kétségbeesve várták kiket hoznak ki élve, vagy halva. Kilencen voltak közülük perecesiek, akiket néhány nap múlva az egész lakosság és a környékbeliek nagy-nagy részvételével, magas szintű állami vezetőit búcsúztatásával temettek el a perecesi temetólien.