Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kovács Loránd: A perecesi (Diósgyőr környéki) szénbányászat kialakulása

Sírjaik egymás mellett sorakoznak, emléküket pedig az alagút bejáratánál - az iskola mellett - egy bányász szobor és emléktábla őrzi. Két elhunytat a saját falujában temették el.

8 Baross-akna a 82 éves üzemelése alatt 10 millió tonna szenet termelt. Bezárására 1964. IV. negyedévben került sor. A Baross-akna mellett üzemelő Pálinkás I. és II. tárók 1968. évi leállításával párhuzamosan megszűnik a Granzenstein-alagút is. A növekvő szénigények azonban szükségessé tették újabb a szénmező kutatását, feltárását, újabb akna nyitását, mivel az Adriányi- és a Frigyes-tárók kimerültek, a gyár szénellátását jórészt csak Baross-akna biztosította. Baross-akna üzemelése alatt került sor 1895-1896-ban Perecesen és Bábony határában lévő Királykúton szénmező kutatásra. Ezen a területen több fúrólyukkal egy jelentős szénmezőt határoltak körül. A perecesi szénmező lefejtése céljából hozzákezdtek a perecesi ikerakna lemélyítéséhez. Az I. számú ikerakna 1898-ban elérte a 132 méter mélységet. Itt úszóhomokban ütköztek és a további munkálatokat szüneteltették. A századfordulón azonban, a már említett Adriányi- és Frigyes-tárók végleg befejezték működésüket, ezért a szénigények miatt folytatni kellett az aknamélyítési munkálatokat. 1902-ben folytatták, majd a műszaki problémák megoldása után 200,8 méterig haladtak. Az aknát perecesi Új-aknának nevezték el.

9 1903-ban az aknából megkezdik a széntelep feltárását. A II. aknát 1905-ben mélyítik a Wiesner-telep első szintjéig. Ez az akna új műszaki megoldással haladt át az úszóhomok rétegen. Magyarországon itt alkalmazták először az ún. keszonos aknamélyítést, melynek lényege, hogy a munkahely a biztosító elemekkel egy teljesen zárt szekrényt alkotott. A jövesztést a keszon alsó élére felhelyezett vágóélek végezték. Ezen technológiával 36 m laza, vízdús homokon jutottak át. 1907 végére az Adriányi-telep alsó szintjéig jutottak el. Ezen munkálatokat Hibbey Hosztják Albert bányamérnök vezette. A technikai fejlettségre jellemző, hogy a keszonos aknamélyítés mellett, a perecesi ikeraknákban először Magyarországon a keresztvágatokban és a csapásmenti szállító alapvágatokban valamennyi szinten felsővezetékes villamosmozdony-szállítást alkalmaztak.

10 8 Fejezetek Pereces történetéből 02/5. 9 200. éves a Borsodi Szénbányászat (kézirat) 1786-1986. 48. p. 10 Kövér L., i. m. 1983. 31. p.