Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kovács Loránd: A perecesi (Diósgyőr környéki) szénbányászat kialakulása

azonban egyszersmind egy alagút kezdendő meg, mely a III. Vízner-tárna irányában vezettessék át a hegyen, és az átvágás gyorsítása végett 4 vájvéggel vétessék munkába (u. m. az Erzsébet-akna felől a Mátyás-tárna közelében lemélyítendő aknából 2 vájvéggel, és a III. Vizner-tárna közelében lemélyítendő aknából 1 vájvéggel, ezen alagút költségei is, valamint a két akna számára beszerzendő két 10—12 lóerejú mozdony (Locomibile) költségei és felveendők az igazgató úr által benyújtandó költségvetésbe, valamint a kőszénbánya terményeinek elszállítására szükséges leltári első beruházások, mint csillék, lovak, szerszámok stb. Az alagútra nézve engedélyezem, hogy Gränzenstein alagútnak neveztessék, az aknák a közelükben lévő Mátyás- és Vizner-táróktól kölcsönözhetik nevüket. Tanbánya, 1950-es évek A gyár helyiségei, valamint az alagút két pontjánál szükséges ideiglenes fabódék a munkások s tisztviselők számára azonnal felállítandók. A bányamunkások számára építendő lakóházak a nádas- és gyertyán-völgy egybenyílásánál lévő alacsony dombokra állítandók, s a költségvetésben tekintettel kell lenni arra is, hogy ott egy kis kápolna, oskola, és kórház is szükséges leend. A kőszénbánya gondnokának meghagyatott, hogy a Rhónitzról érkező fuvarosok-