Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kricsfalvi Jenő: A Gränzenstein altárna története és műszaki leírása

Ugyanekkor megrongálódott a falazat is, annak repedései csak a későbbi átfalazás során lettek kijavítva. Az altárnában egy további tömeges baleset történt 1947. május • 2-án 22 óra 50 perckor, amikor Baross-aknáról egy 13 teherkocsiból és 9 személykocsiból álló vegyesvonat egyik teherkocsija nyomkarima törés miatt kisiklott, a kisiklott kocsi a sínből készült táróíveket kiszakította, azok a kocsik közé kerülve a továbbfutást megakadályozták és azon a helyen ahol a biztosítás ennek következtében hiányzott nagymennyiségű homok ömlött be az utolsó teher és első személykocsira. A személykocsiban 12 dolgozó tartózkodott munkából hazafelé menet, kik közül csak hármat sikerült megmenteni, míg kilencen a kocsi betört tetejére zúduló homok súlya miatt csonttöréses és fulladásos halált szenvedtek. Ezen súlyos vasúti katasztrófa után az altárna üzembiztonsága ismételten vizsgálat alá került és most már a szűk szelvény megszüntetésére is történik intézkedés. A bányák államosítása után 1946. október 15-én a MÁVAG bányák is a MÁSZ Rt. vezetése alá kerülnek és az egész 1 m nyomközű vasútvonal bár az államosítás erre módot adott volna, nem a MÁSZ Rt. kezelésébe kerül, hanem a MAVAG kezelésében maradt. Mivel az altárnának fenntartását mindenkor a Baross-aknai bányaüzem végezte, az átbó'vítés és falazásnak munkáit is a MASZ Rt. Borsod Kerületi Bányaigazgatósága terveztette és kivitelezte. Az eló'tervek készítése során sok tárgyalás folyt arra nézve, hogy a táróíves régi űrszelvény helyett milyen űrszelvényre történjen a végleges átfalazás. Az eddigi falazás ugyanis kisebb, űrszelvényt adott mint az 1 m nyomtávú jóváhagyott űrszelvény. Az 1 m nyomtávú és az 1435 mm-es nyomtávú vágányűrszelvény között igen kicsiny csak a különbség. Szóba került a tárgyalások során az is, hogy ezen altárnát a normál vasúti vontatás céljára is alkalmas szelvényben kellene átbó'vítve falazni, az végleges minden követelményeknek megfelelő' kivitelezést adna. Ez irányban a MÁV igazgatóságát a MÁSZ Rt. központi Igazgatósága megkereste, azonban oly nyilatkozat történt 1947-ben a MAV részérói, hogy vasútfejlesztési program szempontjából ólt ezen altárna átfalazására nézve érdektelenek és semmilyen tervük ezzel kapcsolatban nincs. Ekkor a Tervhivatal döntött e kérdésben és elrendelte, hogy a már 262,5 m hosszban kifalazott altárna űrszelvényét kell továbbra is irányadónak tekinteni és az egész 2330 m hossz ezen űrszelvényre kibővítve falazandó ki. Az átfalazáshoz az összes terveket Kricsfalvi Jenő oki. bányamérnök