Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)
Kricsfalvi Jenő: A Gränzenstein altárna története és műszaki leírása
vizsgálat megállapítja, hogy az altárna szelvénye szűk, mégsem történt intézkedés a szúk szelvény megváltoztatására nézve. 1941. március 17-én 16 óra 15 perckor Perecesről Pálinkás felé haladt egy külön gépvonat, mely azonnal visszafordult Pálinkásról. Ugyancsak szolgálatot teljesítő két vonalőr közül az egyiket a mozdony elütötte. Mivel a különvonat csak mozdonyból állt, azonnal meg tudott állni és a balesetet szenvedett vonalőr zúzódásokon kívül életveszélyes sérülést nem szenvedett. Ezen újabb baleset következtében a KPM ismételten előírta a gőzüzem megszüntetését és ekkor a Diósgyőr-Vasgyár igazgatósága 2 db 100 lóerős Diesel-mozdonyt rendelt meg Németországból. Ezek 1944 tavaszán érkeztek meg. A háborús események következtében üzembe venni már nem lehetett, erre csak 1946. évben került sor. A Diesel-mozdonyok megrendelése után érkezett meg az altárna új szellőztető berendezése. Ennek felszerelése az altárna pálinkási szakaszának átfalazása után volt csak lehetséges és ezért egy bővített szelvényt kellett kiképezni a szellőztető füstelszívó nyílásainak kiképzése céljából. 1941. évben ezen Schicht-rendszerű szellőztető berendezés beépítést nyert és üzembe lett véve. A szellőztető 1200 m 2 /perc teljesítményű 30 mm statikai v. o. nyomású, 720 fordulatú. Ezen szellőztető berendezéssel az altárna füsttelenítése 12-16 perc között tökéletesen végrehajtható volt. Az altárna átfalazása a pálinkási végén lett megkezdve, szélessége 3 m, magassága 3,1 m belvilágúra lett kiképezve a 0,65 m mély döngölt beton alapon 1,6 m magas 0,25 m vastag betonidomkőból készült függőleges falazaton 1,5 m sugarú, 0,2 m vastag betonidomkő boltozat nyugszik. Az altárna fenntartása állandó vasárnapi műszakokat igényelt és előfordult az az eset, hogy egy-egy átépített szakasz rövid 4—5 hónap múlva elmozdult és újbóli átépítése vált szükségessé. Ezért a Baross-aknai üzemvezetőség elhatározta, hogy fokozatos fenntartással az egész altárnát átépíti a megkezdett űrszelvényre, betonidomkő biztosítással. 1942-1943. években ezen átfalazás folyamatban volt és a pálinkási oldalon 52,5 m a perecesi oldalon 210 m nyert kiképzést. A MAVAG központi igazgatósága a további átfalazást megtiltotta és így a továbbfalazása szünetelt. A háborús események következtében 1944 decemberében a visszavonuló német csapat a pálinkási oldal falazat utáni részét berobbantotta és ezen szakasz átépítése 2 hetet vett igénybe.
