Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kricsfalvi Jenő: A Gränzenstein altárna története és műszaki leírása

dolgozók elgázolás veszélyének voltak kitéve. Egy esetleges mozdony-meghibásodás vagy karambol esetén a mentési munka is nehezen indulhatott meg, sőt a korábbi mentőszolgálat hiánya miatt nemcsak az altárnában utazók, hanem a mentők is veszélyben forogtak. A mozdony sátorából és a mélykocsikból a kijutás nem volt biztosítva a szűk űrszelvény miatt. A személykocsiból nem lehetett veszély esetén jelzést adni a mozdonyvezetőnek. A személykocsi kisiklásáról nem tudott a mozdonyvezető meggyőződni s előfordult, hogy ilyen leesett kocsit végighúzott az altárnán. Vonatszakadás alkalmával a bennmaradt szerelvény kihúzásakor a személyzet füstmérgezést szenvedett. Az altárnában a balesetek nyilvántartása óta 1919. október 22én következett be tömeges baleset. Baross-aknáról Pereces felé közlekedő nagy terhelésű vegyesvonat mozdony nem tudta a szerelvényt az altárnából kihúzni, a mozdonyt lekapcsolták a szerelvény az altárna közepe táján bennmaradt sűrű füstben. A mozdony kezelés után visszament és a szerelvényt kihúzta az altárnából. A közel 60 fő utas súlyos eszméletlenséggel járó gázmérgezést szenvedett és egy asszony ennek következtében meghalt. Valószínű ezen baleset vizsgálatának következtében a Diósgyőr-Vasgyár igazgatósága 1923-ban ígéretet tett, hogy az altáró füstmentesítésének kérdésével foglalkozni fog, azonban a következő balesetig a kérdésben semmi nem történt. 1939. március 15-én 14 óra 30 perckor a Baross-aknáról elinduló személyvonat elütötte az altárnai két vonalőrt, kiknek nem volt idejük a búvófülkébe elbújni és mindketten sérülésükben azonnal meghaltak. Ekkor a vizsgálat megállapította, hogy az altárna szűk keresztszelvényű, a gőzüzem a tökéletlen szellőztetés miatt veszélyes, gázmérgezéseket okozhat. Feltehetően ezen balesetet is gázmérgezés előzte meg és intézkedés történt a gyenge szellőztetés megjavítására, valamint a füstmentes üzem bevezetésére. Ugyancsak intézkedett, a rendelkezés a személyszállító kocsik kivilágítására, az altárnában dolgozók hangjelző berendezéssel való figyelmeztetésére, a búvófülkék kivilágítására nézve is. Ezen intézkedések folyományaképpen létesült a jelenleg is üzemben lévő pálinkási oldalon beépített nagyteljesítményű szellőztető berendezés, az altárnában pedig a búvófülkék kivilágítást nyertek és Bosch kürt lett felszerelve, mellyel a vonat behaladását az altárnában dolgozók részére a tárnaőrök előre jelezték. Bár a