Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)
Kalafusz László: A perecesi bányász dalárda, zenekar
1989. szeptember 25-én a még akkor élő dalosok emlékműsor keretében emlékeztek volt társaikra és Baán Zoltán vezetőre. Lauday János iskolaigazgató igazi géniusza volt a telep kulturális életének. Minden lehetőséget meglátott és kiaknázott a szellemi felemelkedés érdekében. Az iskola 10-12 éves fiataljaiból - Kókai János miskolci zenetanárral közösen - kiválogatták azokat a gyerekeket, akikben a zene iránti érzékenységet érezték. Megalakították az énekkart, majd 1911-ben a zenekart is. A hangszerek beszerzését a bánya segítette úgy, hogy a dolgozók a keresetük 0,5%át ajánlották fel erre a célra. A vasgyári zenekar zenészei az akkor már általuk nem használt hangszereket, kottákat adták oda a fiatal műkedvelőknek. Az első zenekar alapítói a következők voltak: Debnár Sándor (trombita), Faix Antal (klarinét), Farkas Miklós (trombita), Gazda János (trombita), Gédel József (vadászkürt), Kispataki Árpád (trombita), Klusovszki Ferenc (helikon), Kosztka József (trombita), Köves Imre (trombita), Králik József (kürt), Králik Ferenc (nagy dob) Lengyel Mihály (kürt), Madarasi László (trombita), Nóvák Adolf (klarinét), Nóvák Rezső (klarinét), Oravecz János (klarinét), Pariczek Vencel (kürt), Previtzer Béla (oboa), Soltész Béla (kisdob), Stenczel József (helikon), Szenczi István (kürt), Zsaludka Ferenc (bariton), Zsaludka János (trombita). Szorgalmas munkájuk eredményeként 1912. május 1-én már a közönség előtt is bemutatkozhatott a zenekar. Repertoárján elsősorban indulók szerepeltek. Rendszeres próbák, vasárnapi térzeTérzenét ad a zenekar