Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor
vikariatus székhelye sem. Történelmi jelentőséget kölcsönöz viszont a kolostornak az, hogy Martinuzzi Fráter György - a kiváló és nagyhatású államférfi - itt volt 1506-ban novícius, majd a mohácsi vész idején és ezt követően is - 1528-ig - ő volt a sajóládi kolostor perjelje. 208 A kolostor a hívők körében, mint a Mária-kultusz egyik központja, mint Mária-kegyhely szerepelt, s már a XV. század elején nagy látogatottságnak örvendett. A sajóládi pálosok a XVII. században széles körű pasztorációs és missziós tevékenységet fejtettek ki, azonban ennek ismertetése meghaladja a tanulmány célját és kereteit. Rá kell azonban mutatni arra, hogy már a középkorban jelentős szerepet biztosítottak a környék életében a kolostor számára az egyre szaporodó és növekvő mértékű föld- és szőlőbirtokok, halastavak, s különösen fejlett malomgazdaságuk, malomiparuk. Nagy-Zsolcán, Bezzegen, Hejőcsabán, Dejtán, Keresztúr és Szalonta között, Ecskeházán stb. voltak - helyenként több is - malmaik; közöttük 4-5 köves, többkerekes malmok is; azokban végezték el a környék lakossága jó részének őrlési és darálási szükségleteit. Ezek a malmok a XVII-XVIII. századokban újjáépülnek, újra működnek, sok esetben azonban már bérlők kezelésében. A XVIII. századi újjáéledés, újjáépítés időszakában a sajóládi pálosok igen nagy vitalistásról és aktivitásról tesznek bizonyságot. Ez alatt a 80 éves időszak alatt helyreállítják, illetve újjáépítik a saját kolostorukat, a diósgyőri kolostort; templomokat építenek: Sajóládon, Körömben, Diósgyőrött, Sajóőrösön, Hejőkeresztúrban; három fogadót is létesítenek (közülük a körömi igen értékes műemlék; külön bemutatásra is érdemes és kerül majd); hidakat létesítenek; üvegház építésével is jó példát mutatnak a belterjes gazdálkodásra (melegházi növénytermesztésre és gyümölcsaszalásra); téglaégetőt állítanak fel; korábban megvolt sörfőzdéjüket helyreállítják, italméréseket, mészárszékeket működtetnek stb. Gazdasági helyzetüket és gazdálkodásuk sokoldalúságát, birtokviszonyaik tagoltságát, jövedelmi forrásaik sokrétű jellegét jól tükrözik az 1786. évi leltár 208 / a felsorolásai, melyekből most csak néhány adatot ragadunk ki: birtokaik, házingatlanaik voltak ekkor Sajóládon, Sajópetriben, Hejőkeresztúrban, Kemejben, Miskolcon, Sajószentpéteren, Körömben, Baas községben. 208 Gyéressy i. m., Szabó i. m. 8-10. 208/a Gyéressy i. m. 275-276.
