Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

Sajóládon - a kolostoron és a templom kívül - a majorság, az 1 szobából, konyhából, kamrából, pincéből álló italmérés; csűrök, pajták; 2 szobás ház, mészárszékkel, két konyhával és kamrával; 4 szobából, konyhából, kamrából, pincéből álló fogadó; s 1 malom a Sajó folyón képviseltek jelentős értéket. Sajópetriben egy 1 szobás, konyház ház; egy 2 szobás, konyhás, kamrás fogadó képezte a birtokukat. Hejőkeresztúrban egy 3 szobás, konyhás, kamrás - kocsiszínnel és pincével is ellátott - fogadó; 1 italmérés 1 szobás, konyhás, kamrás, kocsiszínes házzal; 1 mészárszék; az ispán háza, a vincellér háza, valamint egy kőből épült - görög szertartású istentiszteleti célokra használt - templomépület képezte a tulajdonukat. Kemejben egy italmérésük volt. Miskolc piacán egy nemesi házzal - mészárszékkel együtt - és présházzal rendelkeztek. Sajószentpéter piacán egy kúriájuk volt mészárszékkel. A mádi hegyen egy zsindelytetővel fedett, kőből épült (2 szoba, kamra, présház, istálló, pince helyiségekből álló) házuk volt. Körömben egy 2 emelet magas, 6 boltozott szobából, 1 konyhából, 2 pincéből álló fogadójuk volt a Sajó folyónál, kúttal és kocsiszínnel. Ugyanitt tulajdonukat képezte még egy kerítéssel körülvett ház; 1 mészárszék; egy - a Boldogságos Szűzről elnevezett templom. Baas községben egy (4 szoba, konyha, pince, kamra helyiségekből álló) udvarházzal rendelkeztek, de volt itt egy kőből épült, zsúppal fedett (szoba-konyha-kamrás) kertészházuk is, valamint egy mészárszékük két szobával, kamrával, konyhával, pincével. A magtárak, gazdasági épületek külön felsorolást igényelnének. A tulajdonukban levő épületek értéke meghaladja az 58 000 forintot, míg a sajóládi kolostor földbirtokait 233 361 forintra értékelték, s birtokait tekintve a sajóládi kolostor a harmadik leggazdagabb volt a pálos kolostorok sorában. A középkorban eredetileg remeteéletmódot nyújtó rendben a kontemplativ szerzetesi elmélyültségén túlmenően egyre jobban kiszélesítették a lelkipásztori tevékenységet, s még szélesebb körben bekapcsolódtak a szellemi életbe. A sajóládi pálosok - éppen úgy, mint többi rendtársaik - a XVIII. században elsősorban a hit- és jogtudományok és az egyházi szónoklattan művelése terén (pl.: Csuzy Zsigmond), másodsorban pedig a történetírás és a költészet terén tűntek ki. Jelentős szerepe volt a sajóládi kolostor szellemi életében annak is, hogy morális teológiájuk ott működött két évig, 1741-ig, majd ehelyett 1741-ben az újoncneveidét helyezték ide (a középkorban minden kolostor maga nevelte novíciusait), amely ebben a formában 10 évig működött. 1753-