Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
az ottani rendház perjeleként, s mint csanádi püspök lépett a pálosok szerzetébe, visszautasítván a neki Ulászló királytól felajánlott kalocsai érsekséget. Szent élete miatt általános bámulat tárgya volt és így lehetséges, hogy halála után rendtársai egykori méltóságának jelvényével ékített díszes síremléket állítottak neki." 91 A pálosoknál talált domborműtöredék közepén a Madonnát látjuk, ölében a kisded Jézussal, mellette két női szent alakját, mégpedig jobbra alexandriai Szent Katalin vértanúságának jelvényével - a szöges kerékkel és a pálmaággal -, balra pedig a valószínűleg Szent Luciát, aki bal kezében egy csészét tart, melyben kiszúrt szemeit hordja. A Madonna alakja van a legjobban megrongálódva, a mellétől felfelé terjedő rész teljesen hiányzik. A ruha és a köpeny redőzetei kifejezően ráncoltak, részletekben kidolgozottak. A kisded Jézust meztelenül ábrázolta a művész. Nagyszerű a gyermeki test arányainak ábrázolása, a gyermek épen maradt bal combja. A Madonna bal kezével fogja a gyermek bal lábát, a jobb kezével átölelte a kis testet. Sajnos, csak az ujjak maradtak meg, de azok finoman elrendezettek. Sajnos, a két mellékalak lába is hiányzik a dombormű alsó és felső részével együtt, arcuk is le van törve, de állásuk, tartásuk, ruházatuk és atributumaik kifejezőek. A részletek igen gondosan ki vannak dolgozva. A püspöki címer fennmaradt részletei Mária lábai alatt, a keret profilján és a talapzaton láthatók. A címernek szinte csak a rajzolata látszik, de épebb a címert tartó két angyal, különösen a bal oldali angyal törzse és szárnyai. A szárnyak különös gondossággal vannak kidolgozva. A jobb oldali angyalból csak az ugyancsak nagy gondossággal kidolgozott szárnyak maradtak meg. A vita teljesen megnyugtató eldöntését segíthetné elő az, ha a kívánatos és tervezett régészeti feltárás során, vagy a korai templom helyén, vagy a XVIII. században is működött kápolna környezetének kutatása során újabb töredékek kerülnének elő. A gótikus magyar faszobrászat egyik legremekebb alkotása - az 1480-1490 között készült - másik „Diósgyőri Madonna", mely az 1950-es években került elő a diósgyőri plébániáról, barokk koronákkal és díszítményekkel kiegészített és átmázolt formában. 92 A letisztított, eredeti formájába visszaállított és restaurált Madonna-szobrot 91 Éber i. m. záró bekezdés. 92 Komáromy József: A diósgyőri várban 1958-60-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai. Miskolc, 1961. 19. és a 10., 11. oldalakon közölt képek.
