Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
most a diósgyőri plébániatemplomban őrzik (13. kép). 93 Ez a 133 centiméter magas, hársfából faragott szobor is egyik tanúsága a pálosok nagy Mária-tiszteletének. A miskolci Herman Ottó Múzeumban a kolostorból származó (állítólag XVII. századi?) két faszobrot és faragott templompadot őriznek. 94 Szerzők a szobrok XVII. századi eredetét kétségesnek tartják, hiszen a kolostor a XVII. században romos állapotban lakatlan volt, viszont nem kizárt az, hogy a Leszih Andor volt múzeumigazgató által XVII. századinak minősített szobrok máshonnan kerültek a XVni. századi újjáépítés után a diósgyőri pálosok tulajdonába. A pálos atyák kiemelkedő szintű kódexmásolási és festési tevékenységet is folytattak; diósgyőri viszonylatban igazolja az az egri érseki levéltárban őrzött misekönyv, amelyet László mester 1394-ben a diósgyőri pálos kolostorban illusztrált Mária királynő rendeletére és a miskolci avasi templom számára. 95 13. kép. A diósgyőri róm. kat. templomban levő Madonna-szobor restaurálás előtti állapotban Tanulmányunk korlátozott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy akár a barokk kori és feloszlatási leltározás során számba vett nagyszámú berendezést és felszerelést még részletesebben ismertessük, akár a korábbi emlékanyaggal kapcsolatban részletesebb fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Az előzőekben közölt részletekből is megálla93 A hivatkozott képekért Komáromy József szíves hozzájárulását ezúton is köszönjük. 94 Halmay i. m. 310. és 317. képek. 95 Szendrei i. m. II. 56. oldalt követő I. képtáblája, s Komáromy i. m. 7.