Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
Kesztelczy Jánost a hálószövés mesterként említik. Ezek a példák is illusztrálják, hogy nemcsak a szokásos mesterségi ágakban (szabó, asztalos, faragó asztalos, cellárius stb.) tevékenykedtek, hanem még igen sok területen alkottak maradandót. A témakör folytán az orvosok, infirmáriusok sorsáról most nem írunk. Környeztünk művészei emlékei közül a XV. század utolsó évtizedeiből származik az ún. diósgyőri Madonna is. A pálosok által különösen tisztelt szentek életéből vett témák is igen gyakran tárgyai nagyra becsült művészi alkotásoknak; azt, hogy ezek pálos megbízások alapján, vagy pálos művészek közbejöttével készültek-e, nem tudhatjuk. Ilyenek például: Szent Pál és Szent Antal találkozásának domborművű ábrázolása, a zólyomszászfalvi templom szentélyének boltozatán, 86 a bártfai Szent Egyed templom (a sátoraljaújhelyi ősi pálos templomnak is Szent Egyed volt a név adója!) ún. Szent András (tulajdonképpen Mindszent) - oltárán a balszárny két felső képén a pálosok viseletében Szent Antal remetét és Szent Borbálát 87 láthatjuk, Bártfán a 196 cm magas Szt. Egyed szobor is a XV. századi főoltárról származik; de a XV. század második feléből (1468-70 körül) való a krakkói Czartoryski képtár Carlo Crivellinek (1430-35, -1493) tulajdonított és Remete Szent Antalt és Szent Luciát ábrázoló festménye is. 88 A Czenstochowai pálos kolostornak a magyar vonatkozású műértékei között 5 freskót és 23 olajfestményt is említenek. 89 Kisbán Emil szerint 1456-ban ismeretlen pálos festő festette meg Báthori László pálos szerzetes képét. 90 Azt számos adat igazolja, hogy a pálos templomokban és kerengőkben a XV. század elejétől egyre több oltárt emelnek (csak megyénket tekintve: Göncön, Sajóládon már a XV. század első negyedében 7-7 oltár, Háromhegyen 3 oltár volt stb.) s jellemző volt már ekkor is ezekre, hogy az oltárképek mellett mindenütt szépen faragott (kő-, vagy fa) szobrokat helyeztek el, igen gyakran szoborcsoportok formájában. Sajnos nemcsak a gótikus szoborállományunk szegényes, hanem középkori oltárunk is nagyon kevés van; még a legtöbb Er86 Művészettörténeti Értesítő 1975. évi 1. szám. 54. 87 Divald Kornél: A bártfai Szent Egyed templom. Arch. Értesítő 1917. évf. 107. 88 Gerevich Tibor: A krakkói Czartoryski képtár A. Á. 1917.153.. 89 Császár Elemér kritikája Nyáry Sándornak a czenstocowai pálos kolostor és magyar műemlékei c. könyvéről A. É. 1902. 77-83.. 9 ° Kisbán i. m. II. 323.
