Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
délyben található. A ma ismert, publikált felső-magyarországi oltárok döntő többsége is barokk kori és jellegű. A templomi berendezésekről, bútorzatról nincs is szélesebb körű feldolgozásunk, de a még azok között elsőrangú elfoglaló kóruspadok, stallumok feldolgozása is hiányzik. Azt, hogy a pálosok milyen jelentőséget tulajdonítottak ezeknek és a művészei szempontokat milyen nagyszerű érzékkel valósították, vagy valósíttatták meg, a XVIII. századi építkezéseik, berendezkedéseik, díszítő munkavégzésük nagyszerűen példázza. Ezért ennek a másodvirágzásnak a termékeiből hívom fel néhány műalkotáscsoportra, valamint néhány harmonikus együttesre a figyelmet. Volt úgy, hogy a történelmi idők viharait átvészelt berendezési tárgyakat és műalkotásokat használtak fel (pl.: a kis nezsideri kolostornál említik, hogy volt ott „egy nagyon régi faoltár a Czestochiwai Szűz tiszteletére"; vagy a sajóládi kolostorban 1747-ben P. Újhelyi Atanáz cellájának fala tele van talált Mária képekkel" 91 ), de elsősorban mégis újakat készítette, vagy készíttettek. Megbízásaik, beszerzéseik köre végtelenül széles; elgondolásaik megvalósításában a legnevesebb, vagy a császári udvarhoz tartozó festők, szobrászok, építészek, aranyművesek éppen úgy megtalálhatók, mint Pest, Pozsony, Lőcse, Eperjes, Kassa, Eger stb. neves mesterei, ismeretlen kézművesei, vagy az áhítattól vezérelt és szakmai tudással rendelkező laikus testvérek sokasága. A rend jótevői nagyon gyakran segítettek elgondolásaik megvalósításában (egy-egy oltár megrendelés; egy-egy, vagy több műalkotás megvásárlása adományozása; felszerelési tárgyak, műkincsek hagyományozása stb. révén). A „Documenta Artis Pauli-norum"-ot lapozgatva láthatjuk, hogy Sasváron 1756-ban készült el a főoltár és a templom, és kápolnáinak kifestésé császári festő által 92 (Mária Terézia császárnő volt az adományozó); Sajóládon 1746-ban Reich János lőcsei piktor dolgozott; Franz Sigrist a somorjai pálosoknál kapott falkép feladatot; J. L. Kracker Varannón és Sasváron dolgozott nekik, de széles körben adtak megbízásokat az akkor legismertebb osztrák festőnek, Johann Berglnek is (1718-1789). így dolgozott Máriacsalád pálos templomában; 1775-ben az elefánti kolostor templománál (Ker. Szt. János életét ábrázoló freskót, Ker. Szt. János oltárképet készített); 1776-ban pedig elkészítette a pesti pálos (ma: Egyetemi) templom mennyezet-festményeinek egész sorát („Visita91 Gyéressy i. m. I. 227. 92 Gyéressy i. m. II. 325.
