Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

épített diósgyőri pálos kolostort 1817-ben, 1940-ben, 1975-ben átépítették; de melléképület lebontásokkal, útépítésekkel, csatornavezetésekkel stb. a környezetét egyébként is megváltoztatták. Már ma is több tucatra tehető azoknak a középkori apátságainknak, prépostságainknak, kolostorainknak a száma, amelyeket csak okleveles említésből, vagy utalásból ismerünk, de nevükön kívül még a feltételezhető helyüket sem tudjuk. (Megyénkben például: százdi apátság, felsőgagyi apátság, tapolcai apátság, darnói prépostság, sajószentpéteri apátság stb.) Szentpéter apátságáról 1733-ban még azt írják: „Extra oppidum exstant rudera abbatiae Sancti Petri"

27 ma azonban már senki sem tudja még a környéket sem, hogy hol lehetett. 1896-ban Hidasnémeti mellett még pálos kolostor látható romjait említik,

28 de ma már a környéken sem tudják, vajon hol is voltak ezek a régen elenyészett (hajdan Szt. Lászlóról elnevezett, ún. hernádi) kolostor romjai. Hasonló a helyzet a göncruszkai, vagy a regéci pálos kolostorok maradványai esetében, vagy ugyancsak megyénkben járva a hangonyi volt pálos kolostor maradványainak nyomát is csak nagyon tüzetes kutatással lehet az erdőben megtalálni. Más vidékeken is hasonlókat tapasztalhattunk, de a nagyszámú felismerhetetlen, állandóan pusztuló rommaradvány további felsorolását mellőzzük. A hangsúly kedvéért mutatunk még reá arra is, hogy Magyarország várait, kastélyait, udvarházait, egyes székesegyházainkat, a régi magyar templomokat, a református templomokat, az evangélikus templomokat, a török kor emlékeit, de még a templomtornyainkat is stb. számos színes, részletes, összefoglaló mű mutatja be, s igen értékes meglapozottsággal adnak tájékoztatást az érintett területeken ismert, vagy említett műemlékekről, történelmi emlékekről az egyes megyei műemléki topográfiák is. Nagyon kevés azonban a most taglalt területet érintő feldolgozás; holott csak megyénk jelenlegi területén 12 pálos kolostor ismeretes. Az e körben megjelent néhány tanulmány, publikáció építészettörténeti célzatú,

29 a pálosok tevékenységét egy iparművészeti ág vonatkozásában megvilágító munka is csak egy ismeretes. 27 Bónisné Wallon Emma: Acta Cassae Parochorum, Egri Egyházmegye, 2. kötet, 358. Bp. 1969. 28 Sziklay-Borovszky: Abaúj vármegyei és Kassa, 285., 294. Bp. 1896. 29 Schőnerné Pusztay Ilonának a salföldi pálos kolostorról, Joó Tibornak a sátoraljaújhelyi, Joó Tibornak és Sólyom Dezsőnek a diósgyőri pálos kolostorról írott tanulmányai; Gyéressy Béla munkája a pálos fafaragásokról stb.