Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

A műemlékvédelmi és építéstörténeti vonatkozásokon túlmenően azért kívánok e tanulmány korlátozott mértékű keretein belül a pálosok gazdaságtörténeti szerepére vonatkozóan is néhány adatot közölni, illetve építtetői, tervezői, megbízói, művészetpártoló és maecenási tevékenységükre reámutatni, ilyen irányú adalékokat felsorolni, hogy mind gazdaságszervező szerepük, mind pedig a közművelődést fejlesztő hatásuk részletesebb kimunkálása iránt az érdeklődést felkeltsem, az ilyen kérdések iránt érdeklődők figyelmét felhívjam, s az adalékok csoportosítási, kiindulási szempontokként szolgáljanak. Az anyag bősége most korlátja is a részletesebb kifejtésnek, éppen ezért gazdaságtörténeti vonalon a pálosok fejlett középkori malomgazdaságának, szőlőgazdaságának, haltenyésztésének jelentőségére és kutatási lehetőségeire utalok; a XV. századi széles körű képzőművészeti tevékenységüket és műértékekben való gazdagságukat érintem és példázom; majd a XVIII. században kiszélesedett gazdasági tevékenységükről közlök néhány adatot; e századi kulturális virágkorukat vázolom; újjáépítési tevékenységük jellegzetességeire, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése terén elért eredményeikre hivatkozom, s felhívom a figyelmet arra, hogy milyen érdekes lenne a sok ezer festmény, sok száz kő és faszobor, faragott pad és stallum, egyházművészeti tárgy és kegyszer sorsának a vizsgálata, követése, amelyeket még az 1786. évi leltárak rögzítettek. A mezőgazdaság és az iparfejlesztése Városunk történetírója is reámutatott arra,

30 hogy a szerzetesek kezdték meg a vadon átalakítását termőföldekké és gyümölcsöskertekké. Történelmileg igazolt tény, hogy a „bencés, premontrei és ciszterci szerzetesrend alapította és fejlesztette tovább hazánkban az európai színvonalú mezőgazdaságot",

31 s közel kétszáz kolostoruk Magyarország minden részének, valamennyi vidékének gazdasági fejlődésére jelentős hatást gyakorolt. Minden birtokuk egy-egy gondosan felszerelt uradalom volt. A XIV. századtól hasonló tevékenységet fejtett ki a rövid idő alatt példátlan elterjedtségnek örvendő új szerzetesrend, a pálosrend is, mely királyaink, valamint a nagy vagyo30 Szendrei János: Miskolc város története. II. 1904. 6. Miskolc 31 Érdujhelyi Menyhért: A kolostorok és káptalanok befolyása Magyarország mezőgazdasági fejlődésére a mohácsi vész előtt. Bp. 1908. 20.