Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

kívülről épített nagyméretű pillérre és a kerengőn belül falvastagításokra utaló nyomokat, s ezek toronyépítésre engednek következtetni stb. Megcáfolták az újabb megállapítások azt is, hogy a szokásos quadrum, a kolostor udvara ritkán teljes négyszög és hogy egész keresztfolyosókra eddig csak egy helyen akadtak,

25 hiszen tiszta négyzet és teljesen kiépített keresztfolyosók találhatók például Sátoraljaújhelyen; tégla alakú udvar, kiépített kerengőkkel Márianosztrán is, de ugyanez megvolt Sajlóládon stb. A háromhegyi (martonyi) és a bükkszentléleki kolostorromok is a hajdani teljes kiépítettségre utalnak, tehát nemcsak a csáktornyai ismeretes. Eri Istvánnak a nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállításáról szóló beszámolójában,

26 van egy olyan megállapítás, hogy „a templom főhomlokzata minden eddig ismert pálos kolostornál egy kis térségre néz, melynek többi oldalát kerítés, illetve a kolostor egyik szárnyának oldalhomlokzata határolja. Erről a térségről nyílik nemcsak a templom, hanem a kolostor főbejárata is. Az épülettömböt kőkerítés veszi körül, nyilván védelmi jelleggel, ami ugyancsak általános." Ezeket a megállapításokat a tanulmány szerzője a saját megállapításaival is alátámasztja, többek között a sátoraljaújhelyi kolostor XVIII. századi, 1905-beli leírásai és ábrázolása alapján, valamint az 1970. évi feltárások nyomán, továbbá Sajólád vonatkozásában XVIII. századi oklevelek ismeretében. A barokk kori átépítés, helyreállítás a legtöbb megmaradt és tovább hasznosított pálos kolostort kiforgatta eredeti állapotából, de a funkcionális jellegzetességek és tipikus ismérvek még most is megállapíthatók, illetve újakkal bővültek. Ki kell emelni a járulékos gazdasági építmények körének a változását is, hiszen míg a középkorban a kolostoron kívüli legfontosabb gazdasági épületeik, létesítményeik közé a malmok és a halastavak tartoztak; a XVIII. században a malmok mellett elsősorban fogadókat, mészárszékeket, serfőzőket, gyümölcsaszalókat találunk. A kolostorok fokozott védelmének, kutatásának, összehasonlító feldolgozásának szükségességét annál inkább is hangsúlyozom, mert már kisebb mértékű elmélyüléssel is látni lehet, hogy még az épületek megismerési, feltárási lehetőségeiben is viszonylag rövid idő alatt mennyi változás következik be. Például: az 1739-42-ben részben újjá25 Ádám i.m. 218. 26 Éri István: Beszámoló a nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállításáról. Műemlékvédelem 1961. évi 1. szám 8.