Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

lenleg is tudottan igen sok kolostor-műemlékünk több egymást követő tulajdonosa ismert; több ilyen épületegyüttesről tudjuk, hogy a bencéseket hogyan követték a pálosok, a pálosokat esetleg a piaristák: máshol a premontrei építkezést és használatot pálos bővítés követte, vagy a bencés használatot ágostonos átépítés; esetleg ferencesrendi építményt vettek át a jezsuiták, vagy jezsuita rendházat a pálosok stb. Néha három, vagy négy szerzetesrend is követte egymást a rendház többévszázados története alatt, s a feltárások anyaga, s a sajátos rendi építési koncepciók, életmód, vagy tevékenység tárgyi emlékei kitöltik az okleveles előzmény kutatás gyakran jelentős hézagait. Építéstörténeti különbségtételek és elhatárolási lehetőségek érdekében tovább kellene kutatni és mélyrehatóbban elemezni a sajátos pálos-alaprajz jellegzetességeit, hiszen míg a legtöbb kolostor-együttesnél a kolostorszárnyaktól északra fekszik a templom, a templom nyugati végében van a torony, vagy vannak a tornyok, a tipikusnak tekinthető pálos alaprajzon a templomtól északra van a négyzetes kolostorudvar, illetve az azt övező keresztfolyosó (kerengő) köré csoportosítva a kolostor épületegyüttese, s amennyiben van tornya az épületegyüttesnek, s ez a torony középkori alapvetésű, akkor az a templom északi oldalán az udvarban, illetve a kerengő keleti és északi ágának találkozása fölött, legtöbbször a szentély és a hajó között lévő sarkon alakult ki. A pálos kolostorok általában mind befejezett egészet képeztek, de a déli oldalon, a keresztfolyosó negyedik ága mellett nem rendházi cella-, vagy egyéb terem-sor, hanem a templomépület található. A kolostorépület lényegében tehát itt is egy négyszögű tömböt képez, s a mellette kialakított egyhajós, de tipikusan szerzetesi templom általában rövidebb a kolostorépületnél, s a templom főbejárata mellett, a kolostorépület déli oldalán van a főbejárat. Ádám Iván múlt század végi (1885-beli) igen értékes megállapításain a kibővült ismeretanyag birtokában már sok tekintetben túlléphetünk, hiszen például több adat cáfolja azt a megállapítását, hogy „a meglevő romtemplomoknál sehol sem találunk torony nyomokat",

24 mert Göncön is megvan a toronynyom; a sátoraljaújhelyi volt pálos kolostornál a felső emeletekig bizonyított a gótikus kiépítettség; a szentléleki alaprajz sem zárja ki a torony korábbi meglétét; a nagyvázsonyi pálos kolostor feltárásánál is találtak a szentély és a hajó között levő sarokkal párhuzamosan a kerengő északkeleti fal sarkához 24 Ádám i. m. 207.