Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

tatták be, de rendházaink, kolostoraink megfelelő ismertetésére, legalább rendi szintű összehasonlítások elvégzésére, településhálózatunk bemutatására, a kevés emlékanyagból is látható, s az újabb kutatási, feltárási megállapításokkal alátámasztott értékelésére még kísérletek és részletfeldolgozások is alig készültek. Érdekességként említem meg, hogy a Paul Hamlin kiadásában Londonban 1968-ban megjelent, Ian Richards által összeállított „Abbays of Europe" című kötet például alaprajzokkal, képekkel, szöveges értékeléssel ismerteti Norwich, Mont St. Michel, Fontenay, Fountains, Maulbronn, Pöblet, Assisi, a pávai The Certosa, San Carlo alle Quattro Fontane, Ottobeuren, Clewer, La Tourette kolostorait, de sajnos - miként a felsorolásból is látható - egyetlen magyarországi rendház sem szerepel e híres sorozat ismertetésében, holott talán egyetlen európai ország életében sem volt olyan jelentősége a szerzetesrendnek tanító, építő, közművelő stb. tevékenységének, mint hazánk történelme első századaiban. Látványosságban kolostoremlékeink közül talán egy sem versenyezhet a felsoroltakkal, de pl. Pannonhalma, vagy akár Jászó hatása nyilvánvalóan nagyobb volt, mint például a triumfalista Ottobeurené! Major Mátét idézve írom le, hogy „a műemlékek első rendű tárgyi dokumentumai a történelemnek, nélkülük tehát semmiféle marxista igényű történetírás el sem képzelhető."

22 „Néhány egymás fölé rakva megmaradt kő, faragvány, törmelékkel teli kút, az alapfalak vonala által elénk vetülő funkciók - s ugyanígy az eszközök, szerszámok, műtárgyak, műkincsek, berendezési tárgyak stb. - vélekedések tömegét takaríthatják meg, s irányíthatják gondolkodásunkat vagy szemléletünket a helyes megoldásra, a megfelelő összefüggések felismerésére. Most, amikor a településtervezés előtérbe került, még szélesebb lehetőség nyílik a nagyobb területek vizsgálatára, akár azért, mert fokozott gondossággal kell vizsgálni a telepítési lehetőségeket, a városkép- és kilátásvédelmet, a természet- és tájvédelmet, az egyes épületek elhelyezési lehetőségét és már az általános rendezési tervfajták készítése során, de még inkább a részletes rendezési tervműveletek végzése alkalmával szakemberek találkoznak a vizsgálódásaik során akár az élő, akár a holt műemlékkel, szakhatóságokkal és országos szervekkel egyeztetnek és a szemlélet egyre megfelelőbb alakulása 22 Major Máté: A műemlékvédelem szemléletének továbbtisztulásáért. ICOMOS 1. kiadvány, 5.