Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
letisztítása, a letördelt részek visszaszerkesztése szükséges. A profilok a gótika virágkorából származóknak látszanak. Zárszó Miként a bevezetőben is írtam, a sátoraljaújhelyi volt pálos kolostor és templom 700 éves múltja, a pálos kolostorok hálózatában elfoglalt fontos szerepe, a lengyelországi pálosokkal való kapcsolattartás egyik fő állomásaként és építéstörténeti, valamint iparművészeti, képzőművészeti értékei miatt fokozottabb figyelmet érdemel, s a feltárások, kutatások mielőbbi elvégzését igényli. A kutatás feltétlenül elősegítené azt is, hogy a pálosok tevékenységét jobban megismerhessük Az ősi kontemplativ, monasztikus teológai hagyományain és az első évszázadokban csak befelé élő szerzetesek a XV. században már királyi gyóntatok, híres kódexmásolók, építtetők és iparművészek, hálózatuk tervszerűen kiterjed az ország határain túl a magyar hatalmi érdekkörbe tartozó területekre is, de Spanyolországba, sőt Portugáliába is. A török megszállás és a reformáció megtöri a pálosok fejlődését, a XVIII. században van még átmenetileg néhány évtizedes újravirágzásuk (irodalomban, iparművészetben, oktatásban stb.), azonban II. József radikális intézkedései 1782-től sorvasztják, 1786ban megszüntetik a rend életlehetőségeit. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend feloszlatásának is talán a magyarsága volt főrugó] a és újból való felélesztésüket is ez gátolta 86 , bár a hivatalos indokolás nyilvánvalóan más volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, a Habsburg-restauráció erősödése idején (1717-ben) hozták például azt a szabályt, hogy a rend tagjai, tekintet nélkül anyanyelvükre, mind magyarnak vallják magukat. 87 Művelődéstörténeti szerepük sem kellően tisztázott még! Az újhelyi kolostor bizonyítottan a legrégebbiek közé tartozik, hosszú időszak kultúrértékeinek, gazdaságtörténeti emlékeinek az őrzője és tárháza lehet. Érdekességként említem, hogy nagyobb, mint pl. a tihanyi apátság kolostorépülete. A kutatóknak viszonylag sok kiindulási adat és maga a teljes épületkomplexum áll a rendelkezésére. 86 Ádám Iván i. m. 66. 87 Szabó László: A sajóládi pálos kolostor története. 1386-1786. Debrecen, 1940. 27.
