Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
A régészekhez, művészettörténészekhez és az építészekhez a helytörténeti kutatók is csatlakozhatnak, hiszen a XIII. századi remetetelepülés körül kialakul „Barátszer" településtörténete, 500 éven át fennállott közigazgatási különállósága igen sok kérdést vet fel, s utat nyit. A Deák utca, Klastrom utca, Barátszer, Kis barátszer utcák és környékük, a pálos malmok, vendéglők, halastavak, birtokcserék és elszámolási bizonylatok Sátoraljaújhely településtörténetéhez igen sok adalékot szolgáltatnak. Érdekes volna a Szent Egyed-kultusz helyi megjelenésének okaival való behatóbb foglalkozás is. Szent Egyedről elnevezett jelentősebb kolostorról csak egyről - a XI. században bencések által alapított somogyvári kolostorról - van eddig csak publikáció. Az ország délnyugati részén levő somogyvári kolostor és az északkeleti részen levő sátoraljaújhelyi Szent Egyedkolostor közötti kapcsolatokhoz a bencés rendtörténet kutatása is szükséges lenne. A középkorban - hazánkban - egyébként főleg a Felvidéken van jelentősebb Szent Egyed-kultusz, melynek főleg értékes oltárszobrokban, faszobrokban, megnyilvánuló emlékeit ismerjük (Bakabánya: Kálvária, főoltár, Bártfa: Szent Egyed-templom, hajdani főoltár főalakja + Jézus születése oltár egyik alakja; Zólyomszászfalu: Szent Ilona- és Szent Egyed-oltár egyik alakja. 88 A tájba helyezés és a beépítettségi körülmények is döntő mértékben megváltoztak, hiszen a hajdan - gazdasági épületeivel együtt különálló épületegyüttes gazdasági épületeit lebontották, viszont a még 1905-ben is mintegy 2 hektáros szabad környezetet (csak a déli oldalon takart részben az 1811-ben épült gimnáziumi épület) beépítették. A takarás már háromoldali; az északi részen levő hajdani kertben most épül még egy 16 tantermes iskola is. Az imponáló tömeg hatása már alig tud érvényesülni, holott különösen jó volt az épület tömeghatása a keleti, mélyebben fekvő részek felől. Bízom abban, hogy - a célja és a terjedelem által is behatárolt - tanulmányom sokak érdeklődését felkelti a sátoraljaújhelyi pálos település és építmények múltja, valamint védelme iránt, s a felvetett problémákat egyrészt az élénkebbé vált helyi helytörténeti kutatás, másrészt az oltárépítmények elkezdett és folytatásra váró restaurálása nagyrészben megoldja, illetve az 1972. júniusában az OMF. által elkezdett részleges régészeti feltárás számos tárgyi adattal bővíti ismereteinket. 88 Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobra. Bp. 1967. 150. 151. 152. 154.196.224.
