Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
Ugyanez a könyv a kolostor ebédlőjének intarziáit emeli még ki: „Ebédlőjének 3 méter magas bejárati ajtaja egészen, valamint a terem belül 1 Vi méter magasságban művészi intarzia. Már egyedül ennek a megtekintése is művészi élmény." A piarista háztörténet alapján 81 ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a kápolnából alakított refektóriumot 1805-ben festették ki, majd 1807-ben készítették el az intarziás falburkolatot. A lunetták falképeinek pátoszát sokan kritizálják: Petrasovszky képei az alapokat ásó pálosok jelenlétével elkezdett történeti ciklust a diák Kossuth Lajos beíratási jelenetéig ábrázolják. Egyik sátoraljaújhelyi ismertető sem foglalkozott eddig a kiemelkedően értékesnek tekinthető stallumok ismertetésével, ábrázolásával, vagy szokatlan - orgonakarzaton való - elhelyezésük problémáival stb. A tanulmány szerzőjének korábbi cikke is 82 felhívja a figyelmet a stallumok képzőművészeti, iparművészeti értékére, jelentőségére. Az 1786. évi leltár mindössze ennyit ír róluk: „In Choro est Organum bonum octo Mutationum; penes Murum sunt undique Sedes ad Normám Stallorum adaptatae, Sanctorum Apostolorum, et Aliorum S. Imaginibus pictis exornatae; item una Sedes solida pro Organista deserviens." (A karzaton egy jó, 8 változatos orgona van; a falak körös-körül mindenfelől ülések stallumszerűen, az apostolok és más szentek képeivel díszítve; végül egy egyszerű szék az orgonista részére fenntartva.) A szentélyben, az oltártól kétoldalt is voltak nagyobb, festetlen keményfa ülőhelyek, stallumszerűen több üléssel és asztalosművészettel szebben kidolgozva, s ezekről a már többször hivatkozott Strőcius-szerződés alapján tudjuk, hogy az ő műhelyében készültek 1716-1721 között, de arról is tudósít minket a piarista háztörténet, 83 hogy a pódiumos trónus és tartozékai 1821-ben már tönkrementek és helyettük új bútorokat állítottak be. A karzaton levő stallumok viszonylag védetten, az orgonaépítménytől jelentős részben eltakarva és hozzáférhetetlenné téve megmaradtak, de a fal és a levegő nedvessége, a farontó rovarok pusztítása elég sok károsodást okozott bennük. A volt piarista diákok faragó kedve - szerencsére - megkímélte a festett dorsalékat és csak a fel81 Idézett piarista háztörténet 68. és 76. 82 dr. Joó Tibor: A sátoraljaújhelyi pálos-stallumok. Művészet, 1972. 7. sz. 7-11. 83 Idézett háztörténet 107.