Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

édesatyjának, Szent Joachimnak a szobra, akinek két galamb van az egyik karján, a másik kezében bot. A szobrok feletti felírások fordítása:

79 Szűz Márai szobra felett: Eltávozott Pásztorunk - az élő víz forrása, akinek halálára a nap elsötétedett. Izsaiás 12. Szent János szobra felett: Tégy engem, mint a pecsétgyűrűt szívedre. A Canticum Canticorum-ból. Szent Joachim szobra felett: íme látjuk őt, nincs sem szépsége, sem ékessége. Izsaiás, 53.2. Szent Anna szobra felett: Keresem, aki szánakozott volna rajtam, s nem akadt. Zsoltár, 68-21. Egy 1932-ben megjelent útikalauz

80 a Rákóczi-kápolna freskóját is említi: „A Rákóczi-kápolna freskója Krisztus sírbatételét ábrázolja. Feltűnő hogy az ismeretlen festő aritmiai Józsefet és Nikodémust turbánosan, török jelmezben festette meg." 79 Szűz Mária szobra felett: „Reccesit Pastor noster fons aquae vivae ad cuius transitum sol obscuratus est. Isaié 12." Szent János szobra felett: „Pone me ut signaculum super cor tuum. Cant. 8. v. 6." Szent Joahim szobra felett: „Ecce vidimus Eum non habentem speciem, neque decorem. Isaié." Szent Anna szobra felett: „Qui simul constristaretur et non fuit." Dr. Densz Géza sátoraljaújhelyi plébános úr 1971. április 16-i szíves közlése alapján, akinek ezért és mindennemű segítségéért ezúton mondok köszönetet. 80 Sz. n.: Sátoraljaújhely a magyar végvárak egyik büszkesége. Útikalauz Sátoraljaújhely, 1932. 46.