Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
eltűnt) két szobrot rendelték meg. Ehhez járul a Szt. Pál-oltár sokkal kvalitásosabb asztalosmunkája, a csavart oszlopok, párkányok jóval finomabb kidolgozása, mind stílus, mind felfogás tekintetében. 76 Az oltár három remeteszobra a Krucsay-oltár szobraira emlékeztet, a szikár, megnyúlt alakok, kifejező, egyéni arcok, mindenekelőtt a finom kezek annyira jellemző beszédes gesztusai, a lírikus, minden pátosztól szabad, mélyen kontemplativ fogalmazás - mind közel áll a Krucsay-oltár mesteréhez." Az oltárok és a templom megváltozott ikonográfiája igen jelentős mértékben akadályozza azt, hogy a viszonylag még legépebben megmaradt korai pálos kolostor, illetve templom XVIII. század eleji képét, berendezését rekonstruálhassuk, viszont a hivatkozott szerződések az orgonakarzaton elhelyezett stallumok, s az ún. Rákóczi-kápolna szobrai e munkához is igen komoly segítséget nyújtanak. A stallumok tárgyalása előtt ismertetnünk kell a templom déli, később épült kápolnájában levő szobrokat, melyeket az 1786-os leltár is említ 4 nagy kőszobor, fehér színűre festve 77 , s amelyeket Kampis Antal 78 Johann Anton Krauss („statuarius Jaszoviensis") műveinek nevez és a róla alkotott megbecsülő vélemény megerősítésére és emelésére alkalmasnak minősít. A kápolna keresztoltárával szemben állva, jobb kéz felől az első szobor szent János apostol szobra, bal kéz felől a Bold. Szűz Mária szobra található. Jobb kéz felől a második szobor a Bold. Szűz édesanyjának, Szent Annának - kezében könyvet tartó - szobra áll, míg bal kéz felől a második szobor Szűz Mária 76 Az oltár meglevő kompozíciójából az alábbiakat olvashatjuk ki: A szent remete halála pillanatában remetebarlangjának a nyílásában áll. Két oldalt pálmák (pálos szimbólumok), hátánál oroszlán, mely a sírját vájta. A második emeleti magasságban angyalok viszik magukkal törékeny testét és ő felajánlja lelkét. A főfalak két oldalán két - valószínűleg pálos - szent szobra áll. Lehet, hogy az egyik Csepelényi György, a másik pedig Szent Henrik. Az oltár középső részét növénykeretes pajzs kapcsolja a felsőhöz. A pajzs fölött sisakot, s magán a pajzson, jobb kezében széles pengéjű görbe kardot tartó férfi alakot láthatunk. A díszítő címer egyesek szerint az Alaghy család címere, viszont ez esetben ez az oltár korábbi (XVII. század első fele) lenne a főoltárnál, és a Máriaoltárnál. Szerző megállapítása szerint nem lehet sem az Alaghy, sem a Pálóczy, sem a Körösi család címere! 77 Az idézett leltár 359. oldalán. 78 Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. századig. Bp. 1968.149-150.
