Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

galmaznunk, hogy a műemlékvédelem tegye meg mielőbb ezeket az intézkedéseket, kellő szakszerűséggel. Addig csak a romokat teljesen körülvevő és lombsátrával beborító facsoport nyújt valami védelmet. Amennyiben erre nem kerül sürgősen sor, akkor itt is úgy járhatunk, mint a göncruszkai Szent Katalin kolostorral (vagy a hangonyi pálos kolostorral), amelynek már nyomait is alig lehet találni. Ez a kolostor Göncruszka község határában, a településtől 5 km-re keletre, a 747 méteres magasságú Borsóhegy erdeinek szélén, a szőlők (ma gyümölcsös) felett feküdt. Ma már az alapfalak sem láthatók. Ezt a kolostort már 1338-ban alapítottnak tekintik, amikor is Miklós fia Domokos testvéreivel, Lőrinccel és Jánossal, valamint Dénes fiával, János nagybátyjával a remetéknek adja Szent Katalin egyházát egy szőlővel és malommal, a templommal szemben. Ezt a pozsonyi káptalannak egy 1349-ből származó és Jászon 1398-ban és 1424-ben átírt oklevél is tanúsítja. A továbbiakban jóval több oklevél foglalkozik a Szent Katalin kolostorral, mint a gönci Boldogságos Szűz Mária nevét viselővel, hiszen a Documenta Artis Paulinorumban és a Levéltár által közzétett regesztákban 47 oklevél tárgyalja, míg a göncire csak 20 vonatkozott. Ez a sok oklevél megvilágítja, hogy Vilmányban, Szántón, Ruszkán, a Teplice folyón hogyan jutottak és rendelkeztek malommal, milyen szőlő-, szántó-, rét- és erdőbirtokaik voltak, milyen királyi intézkedések védték őket ismételten a különböző adóktól, vámoktól és egyéb behajtásoktól, sokszor a környékbeli kolostorokra vonatkozóan is érvényes rendelkezésekkel. Megtudhatjuk, hogy a kolostornak már 1410-ben volt 8 márkát érő miseruhája, hogy milyen hagyatékot adott Ruszkai Izsép fia, Péter mester, Ruszkai Kornis Miklós és családja, milyen védelmet nyújtott nekik Mátyás király Ongai Simon és Négyesi János, valamint társai ellen az 1481 évbeli Kinizs birtokuk elleni támadás alkalmával, valamint 1484-ben a Fewenes nevű szőlőik ellen végzett fosztogatást követően, továbbá az 1487-beli támadást követően. A következő 20 évben még számos más jogvitájuk rendezéséről is készült oklevél. 1523-ban még kapnak Perényi István asztalosmestertől Szikszó mezővárosában adományt, ugyanezen évben még Ruszkai Péter mester is rendelkezik javukra az ingóságairól, de az 1540-es években már elpusztul ez a kolostor is és 1558-ból ideiglenes bérbe adásáról, 1569-ben pedig eladásáról olvashatunk, amikor is Panka Péter ónodi prefektus a szétrombolt kolostor malomhelyeinek, egy másik szerződésben pedig területének és tartozékai vételét végzi.