Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

1635. március 11-én II. Ferdinánd király megengedi Felsővadászi gróf Rákóczi Pálnak, hogy a teljesen romos göncruszkai Szent Katalin kolostort néhai Dóczy Ferenc örököseitől magához válthassa 3000 magyar forintért, azzal a feltétellel azonban, hogy ha a pálos remeték visszavenni, helyreállítani akarnák, akkor nekik visszaadni tartozik. Van még egy adat 1639-ből, amikor Czeglédy István a generális perjeltől kéri árendába Szent Katalin kolostorát. Miként már korábban említettem, 1708-ban a rendfőnök még kimutatja e kolostort és birtokait is a királyhoz intézett beadványban, de újjáépítésére, a pálosok által történő ismételt birtokbevételére már nem kerül sor. Arra nincs korai adatunk, hogy milyen volt a kolostor, hány oltárt és mikor avattak a templomban, nem tudjuk, hogy 1471-ben itt hová temették Illés papot (aki énekes és hitszónok volt), vagy ide-(és hová?) temették-e annak idején Ruszkai Izsép fia Péter mestert, aki temetkezési helyül a Szent Katalin kolostort választotta, s egyéb egyházi intézményekre való hagyatékozáson kívül e kolostornak hagyott terményeket, állatokat, értékes kötelezvényt és - testével együtt - egy 100 forintot érő ezüst korsót. A kolostorról, vagy romjáról a későbbi időből sem ismerünk részletes leírást vagy ábrázolást, s a teljes elpusztultságára tekintettel (s hely hiányában is) mellőzöm az oklevelek tételesebb ismertetését.