Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

egyedül Hyngeller János nevét ismerjük, akinek munkáit 1737-ben említik, s aki ezután Diósgyőrben, majd - 1740-1750 között - a budapesti volt pálos (most: egyetemi) templomban alkotott remekműveket; csodálatos szentélystallumokat.

204 Azt, hogy a famunkák zöme a sajóládi kolostorban készült, a korábban már említett adatokon kívül az is valószínűsíti, hogy a kolostor asztalosműhelye az épületen belül van és valamennyi leltárban szerepel, hangsúlyt kap. 14. kép. A Szent András oltár oltárképe 15. kép. Anmmtiatio; volt oltárkép A még meglevő - művészeti értékű - tárgyak közül meg kell még említeni négy - hólyagos faragású - fagyertyatartót, a régi főoltáron; továbbá egy szentségmutatót, 2 cibóriumot, és négy misekelyhet, valamint 11 használaton kívüli miseruhát és palástot. Figyelemreméltó az is, hogy a meglevő sajóládi anyakönyvek 1697-től kezdődnek! A korhoz viszonyítva nagyobb szabású és értékes pálos kolostori könyvtár kötetei közül még számos - elsősorban XVIII. századi mű található a plébánia könyvtárában, de tudomásom szerint sok régi kötet került a felsőzsolcai római katolikus parókiára is.

205 204 Gyéressy 199. a. i. m. 205. 205 Szendrey Bonaventura rk. plébános közlése.