Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

16. kép. A szentéïystallumok intarziás részlete A kolostor jelentősége, gazdasági és művelődési szerepe Sajólád ma 1170 hektár földterülettel rendelkező 2489 lakosú, közös tanácsú község.

206 Mint település a középkorban sem játszott jelentősebb szerepet. A XVI-XVII. századi ismert térképeken megnevezve nincs, bár a Sajó és a Bársonyos által bezárt szigetszerű földrészen több térkép is ábrázol - megnevezés nélkül - egy tornyos épületet.

207 Érdekes a sajóládi kolostornak az elhelyezése is. A pálosok általános szokásaitól eltérően nem hegyek közé, vagy lakott helyektől távoli részen települt, hanem sík vidéken, lakott település közelében, bár az is tény, hogy abban az időben nagy erdőségek és vizek (Sajó és Bársonyos, valamint kiöntések) vették körül, biztosították nyugalmát és védelmét. Sajólád pálos kolostora a XV-XVI. században sem tartozott a nagyobbak közé; közepes méretűnek tekinthetjük; nem volt tartósan 206 A Magyar Népköztársaság Helységnévtára. 1973. Bp. 688. 207 Nemes Rózsa: Cartha Geographica. Bp. 1971.