Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Középkori utazások

logikusan az udvarmester volt a lovagi bíróság elnöke. Ez a bíróság olyan ügyeket tárgyalt, amelyekben bizonyíthatóság hiányában nem lehetett szabályos pert indítani, de a lovag becsülete mégis megérdemelte, hogy bírói tárgyalás útján kapjon elégtételt. A lovászmester eredetileg a királyi istálló felügyelője volt, de mivel, mint már említettük, a középkorban a ló volt az egyetlen közlekedési eszköz, és mint a háborúk nélkülözhetetlen „résztvevője", a lovászmester az udvar minden megmozdulásában részt vett, és hamarosan katonai vezetővé vált.

1 4 0 állt a királyi testőrség élén, ő irányította a legfelsőbb szinten, például a lovagi játékokat is. A tisztségek egyes esetekben mintha öröklődnének is: a Lackfiak Istvántól kezdődően előbb a királyi lovászmesterséget „örökölték", majd azután az erdélyi vajdaságot. 1326-tól 1395 mindig a Lackfi család tagjai voltak a királyi lovászmesterek. A négy udvari méltóságot a legnagyobb hatalmú főúri családok tagjai látták el. A középkor embere számára az volt a természetes, hogy úr és szolgája között meglegyen az egy lépcsőfok különbség, de ennél nem több. A kisnemes szolgája jobbágy volt, a főúré nemesember, a királyé pedig a bárók közül került ki. A királyi udvar tagjai, mint nevük is mutatta, állandóan a király mellett tartózkodtak. Visegrádon és Budán a főurak állandó lakást, házat vásároltak maguknak, és itt éltek, családjukat gyakran távoli birtokaikon hagyva. 1352ben Becsei Töttös, aki ekkor ajtónállómester majd királynéi tárnokmester volt, Budán elzálogosítás útján 400 forintért jutott házhoz. Kont Miklós nádor fényes palotáját még a század végén is emlegették, neki ugyanakkor Visegrádon is volt olyan palotája, ahol házi kápolnát is tartott. A régészeti ásatások Visegrádon a X1V-XV. századi palota mellett paloták sorát mutatták ki. Egymás mellett volt László diák (a későbbi Küküllei János), Gerek-i Péter királyi jegyző, Zudar Péter háza. Himfi Benedeké, visegrádi várnagy korában Lőrinc királyi varga és Lando apotekarius szomszédságában volt, tehát a városnak a „polgáribb" részén. Maga Erzsébet királyné is telket vett magának Visegrádon 1378-ban, hogy itt álló kúriáját meg tudja nagyobbítani. A leghíresebb palota Garai Miklósé volt Budán. A kaputól jobbra-balra boltozott helyiségek, konyha, istálló, kert, pincék tartoztak hozzá. A két homlokzatú ház egyik felében az első emeleten volt az ebédlő, vagy díszterem, egy szoba, két kandallós hálószoba, majd ismét egy szoba, hálószoba és kamra. A második emeleten faragott famennyezetes ebédlő, kápolna és kamra foglalt helyet. A ház másik fele sem lehetett szegényesebb. 105 Diósgyőrben ilyen házvásárlásokra nem volt lehetőség, a vár tövében itt csak a csendes kis Diósgyőr falu jobbágyházai álltak. FügedyE., 1974 GerevichL., 1950. 158,164. 1.