Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

BEVEZETÉS

ELŐSZÓ A diósgyőri vár, az egykori királyi vár és királynéi birtok, mintegy négyszáz esztendei pusztulás után néhány évtizede kelt új életre. Az 1934-36 közötti ásatásokat egy újabb, rövidebb leletmentés követte 1958-61-ben. Az egész várra kiterjedő feltárás 1962 őszén kezdődött, az OMF Tudományos Osztályának kezdő régésze, Czeglédy Ilona vezetésével, akinek nagyszerű lehetősége nyílt arra, hogy befejezze azt, amire elődei törekedtek: feltárni a hatalmas váregyüttes magját, a 2500 m

2-es belső, és a 6000 m

2-es külső várat. Módja volt részletes kutatásokkal felderíteni a várat körülvevő átlag 25 méter széles vizesárkot és az egykori elővárat, a 3000 m

2 alapterületű huszárvárat. Az egy évtizedig tartó munka során mintegy 30.000 m

3 földet mozgattak meg, amelyből közel félmillió régészeti lelet, elsősorban kerámia került elő. A vár feltárása a legnagyobb méretű hazai várásatások és műemléki rekonstrukciók közé tartozik. Mint az Országos Műemléki Felügyelőség keretében folyó valamennyi régészeti feltáráson, Diósgyőrben is egyidejűleg folyt a romok konzerválása és helyreállítása. 1968-ra jutott el a feltáró-helyreállító munka odáig, hogy a vár számára új gazdát kellett keresni: ez év augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a Miskolc város áldozatkészségéből létrehívott Diósgyőri Vármúzeum. A huszárvár területén álló XVIII. századi műemlékben, az un. Déryné-házban és annak melléképületében irodák, fotó-és restaurátorműhelyek, raktári szobák létesültek, a felsővár EK-i és Eny-i tornyában pedig a kerámia és a csontanyag került világosan és szellemesen bemutatásra, egyszerre hagyva érvényesülni a mennyiséget és a minőséget. Ferenczy Károlynak a diósgyőri vár helyreállítására készített tervét (19551973 között) a legkiemelkedőbb magyar romhelyreállításnak tartja a szakma. A Velencei Charta és a magyar elvek összecsengéseként megőriz és megmutat mindent, ami érték, szemben az elmúlt korok elavult „stílustisztára" való törekvésével. A kiegészítések során világosan megkülönbözteti, mindenki számára érthetően az újat a régitől, elvetve az utánzatok használatát, mely az eredetit is talmivá tenné. A rondella felső részének héjbetonnal való kiegészítése újszerűségével hatott az egész magyar műemlék-helyreállítási szemléletre. A vár mai állapota és képe Czeglédy Ilona régészeti munkája alapján tudományosan megalapozott, Ferenczy Károly tervei nyomán pedig példamutatóan építészi. Az évtizedes feltárómunka során a falszorosokban 4-6 méter vastag bokrokkal, fákkal benőtt törmelékréteget távolítottak el, azt a romantikus, kakukkfűillatú dombot, mely a délkeleti torony aljában fakadó forrással együtt a mesék birodalmát jelentette a környéken cseperedő gyerekek számára. Ezidőtől figyelhettem, majd már egyetemistaként több társammal segíthettem is a várban, 1973-ban pedig a diósgyőr-majládi pálos kolostor területén folyó munkát, hi-