Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig
nyébe a várhoz közeli Baráthegyről. A vas kardok, tőrök, kések, lándzsák, fedővel ellátott grafitmázas urnák a Kr. e. III. századra keltezhetők. Egy, a múzeum Régészeti Adattárában talált kis noteszlap rajzai szerint két fibulát, és egy jellegzetes, kétfúlü edényt, ún. kantharoszt is kiásott dr. Bender Béla 1917-ben a „Kossin szőlőben". Hasonló temető lehetett Miskolcon, a mai Semmelweis Kórházzal szemközti domboldalon is. A kelta megtelepedés legismertebb bizonyítéka azonban a bükkszentlászlói földvár, a Nagy sánc. A falu Diósgyőr felé eső házai felett található a természetes adottságokat felhasználó erődítmény, mely 550 m hosszú, legnagyobb szélessége pedig 420 méter. Sáncai ma is két métert meghaladó magasságban láthatóak. A hatalmas földvárnak három kapuja volt, az ÉK-i oldalon lévőből indult a legrövidebb út a Mexikói-völgy, Diósgyőr felé. A sáncon belül nagy kiterjedésű, hosszú időn keresztül lakott kelta telep lehetett, ahonnan kitűnően belátható volt az egész környék 2 A telepnek biztosan volt valamilyen kapcsolata a tőle légvonalban mindössze 3 km-re lévő várdombon élőkkel. A diósgyőri várban 1963-ban megkezdett, tervszerű feltárás során előkerültek az első erődítés csekély nyomai. A kővár legkorábbi építési periódusának alapfalai alatt, főként a nyugati oldalon, erősen átégett, faszenes, vörös, égett réteg jelezte egy valószínűleg a sziklára felhordott földből és gerendákból alkotott építmény meglétét. A maradványok alapján nem lehetett a gerendák szerkezeti elhelyezését rekonstruálni, az azt azonban meg lehetett állapítani, hogy valamikor kettős illetve hármas kötésben voltak 3 . A feketevörös, égett, faszenes rétegből IX-X. századra keltezhető, hullámvonallal díszített kerámia származik. Az ásató régész a karosi és a karcsai, szlávnak meghatározott telepek anyagát említi párhuzamként, de hasonló kerámiát ismerünk késő-avar telepekről és temetőkből is. Diósgyőr területéről a váron kívül nem ismerünk hasonló korú leleteket. Avar sírok leletei Szirmán, a Vezér utcában kerültek elő, a távolabbi környéken Alsózsolcán, Sajószentpéteren. Úgy tűnik, az avarok nem szívesen húzódtak a hegyektől ölelt, öszszeszűkülő diósgyőri völgybe. 4 A XI. századra keltezhető sírokra bukkantak építkezések során a Lankás, és a Vörös utcákban. Mindkét helyen l-l csontváz került elő, jellegzetes köznépi leletekkel: bronz huzal karperecek, S végű hajkarikák, pasztagyöngyök, és egy sötétszürke, hullámvonalas díszítésű edény volt a vázak mellett. Mivel a két, egymással párhuzamos utcát alig 100 méter választja el egymástól, a két sír valószínűleg egy temetőhöz tartozik. Feltehetően Diósgyőr nagy, XI. századi temetőjének emlékét őrzi a két leletegyüttes. 5 Elgon2 Hellebrandt M.. 1992. 33-49.1. 3 Czeglédy !.. 1988. 4 Lovász. E., 1992. 75-91.1. 5 Révész L., 1992. 108.1.
