Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

dolkoztató, hogy Diósgyőr területéről, különös tekintettel a korai középkorra, a váron és a pálos kolostoron kívül semmiféle régészeti lelet nem került elő. Nem folyt tervszerű terepbejárás, és régészeti kutatás sem próbálta bizonyítani az okleveles adatokból ismert középkori falu, illetve falvak: a XIV. század elején feltűnő Garadna és Csenik, Papréte nevű falvak hollétét. Mindössze egy késő-középkori elrejtett vaslelet ismert Diósgyőr-Papírgyár területéről. A régi Téglagyártól mintegy 200 méterre D-re, a hegy oldalánál egy kb. 10 méter hosszú domb húzódik. Itt árok ásásakor a domb elejét megbolygatták, ekkor került elő a kaszából, ekevasból és más, meg nem nevezett tárgyakból álló leletegyüttes. A jelentésből sem a többi tárgy mibenléte, sem a lelőkörülményekre vonatkozó egyéb adat nem derül ki. Az elrejtett vaseszközök valószínűleg Diósgyőr faluhoz kapcsolhatók.

6 Diósgyőr említése a XIII. században bukkan föl először írott forrásokban. Naggyőr földjeként (terra Naggeurh) említi egy 1248-as, valamint egy 1261. évi oklevél. Előbbi megjegyzi azt is, hogy nevezett a borsodi vár földje ekkor. „Naggyőr hatalmas területet foglalt el, hiszen délen Kisgyőr, Váralja, Cserép falvak, a kácsi monostor javai szegélyezték, miközben nyugati határát az egri püspökség egervölgyi uradalma és a bélháromkúti apátság tulajdona alkották. Ebben az irányban szomszédja a dédesi várföld volt. Azt mondhatjuk tehát, hogy a Szinva patak völgyében kialakult helység területe a Bükk fennsíkjának jó részére kiterjedt."

7 Anonymus Gesta Hungarorumában Győr várának nevezi (

Castrum Geuru), és a következőket írja: „A vezér Böngér fia Borsnak adományozta a nagy földet a Tapolca folyó vizétől a Sajóig, amelyet most Miskolcnak neveznek, és neki adta azt a várat, amelyet Győrnek mondanak és ezt a várat Bors a saját várával Borsoddal egy vármegyévé tette." A borsodi földvárról ezt mondja Anonymus: Árpád Bors vezért egészen a Tátráig küldte, hogy kémlelje ki a vidéket, és az ország határát gyepűkkel erősítse meg. Ennek megfelelően Bors vezér a Bódva partján várat építtetett és az egész környéket az uralma alá vonta. Az utóbbi évtizedek forráskritikai kutatásai kiderítették, hogy Anonymus saját korának, a XII-XIII. század fordulójának birtokviszonyait vetítette vissza a honfoglalás idejére. Szereplői nevét korabeli földrajzi nevekből konstruálta, és mit sem tudott az események valódi résztvevőiről. Főként Györffy György kutatásai alapján alakult ki az a kép, mely szerint megyénk ősfoglaló nemzetsége a Bors helyett az Orsúr nem volt, akiknek birtokai nagy részét Szent István elkobozta. Ez után lépett csak a színre, az államalapítás idején Borsod vármegye első ispánja, Bors. 6 HOM Régészeti Adattára 542-68. 7 Miskolc története I. 1996. 100.1.