Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig
LOVÁSZ EMESE KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL A KEZDETEKTŐL AZ ÁKOSOK VÁRÁIG Bármelyik irányból közeledünk Diósgyőr felé, váratlanul, és teljes szépségében tárul elénk a látvány. Csodálatos harmóniában a tájjal, a fenyők koszorúzta Bányabükk dombbá szelídülő szikláját vár koronázza. Legmegkapóbb talán a panoráma a Tatárdomb aljában haladó Muhi utca irányából. Délnyugati sarkát mutatja ekkor felénk, de a kissé magasabb domboldalból a teljes vár jól látszik. Mintha addig forgatta volna tervezője a négy saroktornyos, zárt alaprajzot, amíg a legtöbbet láttatja magából az éppen itt összeszűkülő Szinva-völgy mindhárom oldaláról nézve. Az évszakok változása, árnyék és napfény, a környező erdők színei a falaknak mindig más tónusát ragyogtatják föl, mert a vár eltérő színű és anyagú kövekből épült. A pince és a földszinti részek a helyben található, fehér színű, tömött mészkőből: a teljes külső váröv és a tornyok felső részének burkolata szürkésszínű, lyukacsos mésztufából, az első emelet, továbbá a faragványok, ajtó- és ablakkeretek, bordák, oszlopok, konzolok, stb. sárgásszürkés és rózsaszínű homokkőből, andezitből, trahitból és riolitból készültek. Az ősidőkben a domb összetartozott a Bányabükk hegyoldalával. Emberi kéz választotta el a sziklák lefaragásával, és hozta létre rajta az első erődítést. A legkorábbi régészeti leletek a bronzkorból származó cseréptöredékek, melyek a belsővár helyiségeinek feltárásakor kerültek elő. Különösen a déli és a délnyugati oldalon volt gazdag az őskori leletanyag. A bronzkori kerámiatöredékek azonban párhuzam nélkül valók a környéken: az un. Hatvani kultúra, mely megyénk egyik legjelentősebb kulturális egysége a korabronzkorban, Miskolc környékén alig-alig mutatható ki. így meglehetősen ingatag lábakon áll a bronzkori erődítmény meglétének feltételezése. 1 A vaskori, kelta leletek már nem egyedülállóak Diósgyőrben és Miskolcon sem. Minden bizonnyal temető sírjaiból származnak azok a tárgyak, melyek az 1900-as évek elején kerültek a Herman Ottó Múzeum gyűjteméBónai, 1995.42.1.
