Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A királyi vár
rezentatív lakóemeletet az udvari körfolyosóról lehetett megközelíteni: az udvar délnyugati sarkából indult az egyik lépcső, a másik az északi szárny előtt állt. A kéttraktusos északi emeleti palotaszárnyban volt a közel 380 m 2 nagyságú lovagterem. (Ebben a korszakban Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű kéthajós csarnoka.) A vár kútja változatlanul az udvar délkeleti sarkában maradt. A négyzetes tömböt formázó épületet külsővár is övezte, de egészen új rendszerű, más, mint amilyen a nemzetségi várnak volt. Az előző külső falöv max. 1-1,5 m széles, 4-5 m magas falsáv volt. A királyi várat övező új várfal viszont nagyobb területet magában foglaló, mintegy 4 m vastag, a vizesároktól számítva kb. 15 m magas, masszív konstrukció volt, amely magában foglalta a külső kváder burkolatos falszövetet, a falban futó gyilokfolyosó-rendszert és a külső fal belső síkját. Új feljárati lépcső épült a nyugati bejárattól a palota felé - az északi homlokzat előtt -, az úgynevezett „királylépcső", amely mellé egy hatalmas lépcsőtornyot építettek a bejárat kihangsúlyozására és védelmére. A vastag alapfalak az egykori igen magas, többszintes toronyra engednek következtetni. Ugyanakkor még megmaradt a keleti bejárati rendszernek a külső falon belül eső része, a kapuépítménnyel együtt, amely ezentúl a falszorosok belső forgalmát szolgálta. A XIV. századi kiriályi várpalota észak-déli rekonstruált metszete A nemzetségi vár feljárórendszerét viszonylag jól ismerjük, lényegében megmaradt, romjaiból jól rekonstruálható. E korai vár bejárata ugyanazon a helyen volt, ahol a királyi várpalotáé ma is látható, de akkor nem nyugatról, hanem kelet felől közelítették meg. A megmaradt két hídpillér tanúsága szerint, kőpillérekre ácsolt fahíd vezetett egy kaputoronyhoz, ahonnan felkanyarodó falszoros vitt a bejárathoz. A XIV. századi királyi vár kiépítésekor ennek figyelembevételével helyezték el a várpalota királylépcsőjét és a lépcsőtornyot. Ekkor már Miskolc felől az új útvonal az egész várat északról körülkerülve, nyugatról kanyarodott vissza, és a huszárvár-várárkon áthaladva éles szögben fordult be az északnyugati torony mellett „helyben maradt"
