Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

ben „virágok virága" néven.

135 Az Ómagyar Mária siralom őrzi a magyar virágkultusz első emlékét, a még akkor vallási értelemben vett virágéneket: Világnak világossága, Virágok virága! Keservesen kínzatol, Vasszegekkel veretek A Krisztust jelképező rózsa a lovagkorban a legnagyobb pápai kitüntetés jelvényévé vált. Nagy Lajos is részesült ebben a kitüntetésben, 1348-ban VI. Kelemen pápa adományozta neki az aranyból készült erényrózsát. A rózsakultusz legszebb termékei a „rózsacsodák, melyek közül számunkra a legnevezetesebbek az Árpád-házi Szent Erzsébethez fűződő legendák. II. Endre és Gertrud lányának egyik legendáját örökítette meg a kassai dóm főoltárának egyik képe: a Thüringiába került, végtelen könyörületességéről híres Erzsébet egy napon a vár alatt egy bélpoklos legényt szánt meg. Fölvitte a várba, megmosdatta, sebeit megkente olajjal, és a saját ágyába fektette. Gyűlölködő anyósa hazatérőben lévő férje elé hírvivőt küldött, a feldúlt férjet azonban a hálószobában rózsaillat fogadta, és az ágyban rózsák közé helyezett feszület. Bár nem Magyarországon keletkezett, de itt játszódik az a legenda, melyben a gyermek Erzsébet kötényében a szegényeknek szánt étellel királyi apjával találkozott a várudvaron. Kérdésére, hogy mit visz a kötényében, zavartan azt felelte, rózsákat. A rózsacsodák jellemzője, hogy minden esetben tél közepén következett be: a lányka kötényéből valóban rózsák hullottak a földre. A lovagkorban elvilágiasodott virágkultusz legszebb terméke a francia földön a XIII. században megszületett „Roman de la rose" azaz a Rózsa regénye volt. A rózsa Krisztus jelképéből a virágok királynőjévé vált. Magyarországi ismertségéről nincsenek adataink, nem valószínű, hogy nálunk is széles körben olvasták volna. Megvolt viszont a Rózsa-regény „Magyarországi Kelmencia", Franciaország királynéjának 36 könyvből álló könyvtárában. Egy angol nyelvű írás könyvei között nyelvtudását jelezhette. Ö nem volt más, mint Károly Róbert Nápolyban maradt testvérhúga. Egyházi és világias témájú könyvei mellett a 35 éves korában elhunyt, Dante és Petrarca által is világszépnek nevezett Klemencia hagyatékában 35 ruhát soroltak fel, arany és ezüst tükröket, púderesdobozt, rózsavizes üvegeket, toiletteasztalt, metszett kristály és arany díszítéssel. Fél évszázad múlva testvérbátyjának özvegye, az idősebbik Erzsébet királyné Magyarországon, bár feljegyzik róla, hogy tudott latinul, mindössze két breviáriumról rendelkezett... A lovagkor kertészete új stílust alakított ki Európában. A szerzetesek helyett egyre inkább a várak úrnői kezdték gondozni a kerteket, hiszen őket Rapaics R., 1932. 50. 1. Walahrfid: Hortulus (826) 1926.