Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

már a természet szeretetére nevelték. Nemcsak a szentek legendáit olvasták rajongással, hanem a szerelmes regényeket és lovagi hőskölteményeket is. Számukra is kinyílt a világ, részt vehettek a vadászatokon, ünnepségeken, melyek külsőségeit, díszeit már ők álmodhatták többek között virágba. A várkertekbe elhozták a mezők virágait, melyek elfoglalták a kolostorkertek gyógynövényeinek helyét, a kert kevésbé központi helyére szorították ki azokat. Magyar lovagi kertek leírása csakúgy nem maradt fenn, mint előző­leg a kolostorkerteké. A külföldről jött kertészekkel azonban hozzánk is el­jutottak, és megvalósultak a kor kertészeti eszményei. A lovagi vagy várkert elméletét a XIII. század legnagyobb tudósa és botanikusa, a dominikánus Albertus Magnus írta le, De vegetabilibus c. munkájában. „ Vannak olyan helyek is, amelyek nem annyira a haszon és a nagyobb termés szolgálatában állanak, hanem inkább a szórakozás helyei és termelés tekintetében elhanyagoltnak mondhatók... Ezek neve viridarium (mulató­kert) ...a szemet semmi nem gyönyörködteti annyira, mint a finom, nem hosszú pázsitfű. Ez azonban csak sovány és nehéz talajon nevelhető. Ennél­fogva azt a helyet, amelyet díszkertnek akarunk berendezni, alaposan meg kell előbb tisztítani a régi gyökerektől, ez pedig csak úgy végezhető el, hogy a gyökereket kiássuk, a földet jól megöntözzük forrón-lobogó vízzel, hogy a benne maradt gyökereket és magvakat elforrázva, megakadályozzuk csírá­zásukat. Azután az egész helyet befedjük, finom füvű, sovány pázsitdarabok­kal, amelyeket széles fakalapáccsal erősen benyomkodunk, majd pedig a fü­vet lábunkkal úgy a talajba tapossuk, hogy szinte egészen eltűnik: erre nem­sokára mint finom hajszálak törnek elő a fűszálak és zöld szőnyeg módjára borítják el a földet. A pázsitnak akkorának kell lennie, hogy mögötte négy­szögletű területen mindenféle fűszeres növény, mint ruta, zsálya, bazsali­kom, ültethető legyen, hasonlóképpen mindenféle virág, mint ibolya, kese­lyűfu, liliom, rózsa, kékliliom stb. A fűszeres növények ágyai és a pázsit közt magasabb pázsitdarabot kell készíteni, amelyet virágok tegyenek kedvessé és a közepe ülőhelynek legyen alkalmas, hogy az emberek ott üldögélve és virágokban gyönyörködve kipihenhessék magukat és felfrissüljenek.. .A pá­zsitba a napos oldalon fákat kell ültetni...vigyázni kell, hogy a fák ne állja­nak túl sűrűn, mert a friss levegő elzárása egészségünkben kárt tehet...Ha pedig lehetséges, vezessünk a középre tisztavizű forrást, és foglaljuk kőbe, mert abban gyönyörűsége telik az embereknek. " u6 A lovagi kert virágokkal megtűzdelt pázsitja a lugasokkal és a szökő­kutakkal már megjelent a XV. század festészetében. Pázsitpadon ülnek a gyermeküket ölelő Magdonnák, vagy gazdagon virágzó rózsalugasban, mely szintén a lovagkor találmánya volt. A lovagvárak levegőjét leheli az egyik Râpai es R., 1936. 76. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom