Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjou-kor divatja
sa bizonyos fokig elkésett, a kódex feltételezett 1370 körüli készítési idejéhez képest. A viselet megkülönböztetése tudatos állásfoglalást tükröz, az eseményekben szereplőknek szinte az archaizálásig menő megkülönböztetésétjelenti. 86 Már a XIII. századtól kezdve találunk külföldi megjegyzéseket arra vonatkozóan, hogy a magyarok viselete „egzotikus", keleties elemeket tartalmaz. Viseletünk alakulásába honfoglalás kori, majd kun elemek mellett beleszólt a későbbiekben a balkáni szomszédság, és a törökök közelsége is. Ugyancsak Nagy Lajos koránál későbbi, de jellemző adat, hogy Zsigmond király heroldját az aragóniai udvarban töröknek nézték, valamint hogy a milánói udvarok maszkabáljain a török és a mór mellett megjelent a „magyar" is, mint különleges viselet. A magyar lovagkor a széles néprétegek anyagi kultúrájában is a viszonylagos jólét kora volt, mert az ezüst övvereteket, pártaboglárokat, gyűrűket a XIV. századi parasztsírokban is megtalálni. Ilyen sírokat az Alföldön, Kecskemét és Szeged környékén tártak fel nagy számban, azon a területen, ahol a Nagy Lajos kori viseletet nagymértékben befolyásoló kunok éltek. A tatárjárás után néptelenné vált Alföldre települt kunok az ősi nomád pásztorkodást honosították meg újra, nagyban megváltoztatva környezetük életberendezését és szokásait. E nagyarányú kun hatás mellett a velük keveredett alföldi nép pompaszeretete által nyitott volt a nyugati kultúra művészi tárgyainak átvételére is. A sírokat jól keltezik Nagy Lajos dénárjai és obulusai, volt olyan sír, melyből 200 db dénár került elő. A fentebb már említett boglárok sokaságán kívül egy érdekes jelenséget is megfigyeltek az ásatok: sok esetben a boglárt kerek üvegtükrök helyettesítették. Gömbös, nagy ezüst hajkarikákat viseltek, némelyik karperec méretű (7-8 cm átmérőjű) volt. Kéthárom ezüstgömb is díszítette ezeket, olyan áttört rozettákkal díszítve, mint a nagy mennyiségben előkerült ezüst pitykegombok. Az alföldi népnél is nagy divatja volt az olyan ezüstgyűrűknek, amelyek nagy, kerek fejébe nevek kezdőbetűit, egyenes szárú kereszteket, liliomot, madarat véstek. A kezdőbetűk között a legtöbb az M, mely a MARIA szó kezdőbetűje. A női sírokból olyan párták maradványait bontották ki, melyeket préselt ezüstlemezek díszítettek. Vannak köztük rozettásak, és olyanok is, amelyek mindegyikén gótikus betű látható, vagy gyöngysorral díszítettek. Ezeknek a pártáknak a továbbfejlesztett változatait egészen a XIX. század elejéig hordták az Alföldön a jellegzetes népviselettel együtt... 87 A budavári gótikus szoborlelet női és férfi alakjai kiválóan példázzák a magyarországi Anjou kori viseletet. A budai várpalota északi előudvarában Dercsényi D., 1987. In. Képes Krónika Szabó K., 1943.
