Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjou-kor divatja

bukkantak a kutatók a szobortemetőre, a kb. ötven alakot Zsigmond budai építkezései során helyezték szemmel láthatóan rendben, tervszerűen egy már nem használt ciszternába. „Udvari emberekből, előkelő dámákból, dús főúri-királyi - vérteket, páncélokat, prémes meg selyem-bársony öltözékeket viselő lovagokból, Nagy Lajos művészetbe átköltött, kőbe álmodott környezetéből, az udvarból rekrutálódnak szobraink nagyobb részének modelljei! Ha csupán a viselettörténész szemével néznénk: gótikus divatrevűnek is elmenne csodálatos kis galériánk! Hegyes, belső oldalukon fűzött, színes harisnyanadrágokra simuló bőrsaruk, dús redőzetű fejedelmi talárok, női köpenyek, fátylak, a férfiak egyik-másikának fején pompás burgundi süvegek, felgyűrt arcfátylak, pompás virágmintákkal és fémrozettákkal ékes fegyverövek, remekbe készült csatok, gondosan ápolt bajszok, szakáilak, jól fésült hajzatok kápráztatják el a szemlélőt. ...A ruházatokon kék, sárga, lila, zöld, vörös, arany és ezüst festékek nyomai mutathatók ki. Az egyik nőalak haját színarany fűsttel borították be."

88 Bizonyítja a magyarországi bőrdíszművességről fentebb mondottakat, hogy a lovagalakok nagy része bőrruhát visel. Bőrből való inget, melynek hasítékán a bőrfűző nyomai is jól látszanak, mellényeket és nadrágokat. A középkorban sokkal több ruhaneműt varrtak bőrből, mint később. (Ennek tanújeleként a diósgyőri várban is sok ár, zsákvarró tű került elő az ásatási rétegekből!) A férfiviselet jelenik meg a szobrokon nagy változatosságban, a női ruhák ebben az időben nem sokat változtak, majd a reneszánsz öltözteti át teljesen a hölgyeket. Nehéz korhoz kötni az öltözeteket, mert keverednek a régi és újabb divatú darabok egy öltözeten belül is. Az ujjatlan fegyverkabát ugyanaz, mint amit a Képes Krónika lovagjai viselnek, derékra simuló, csípő körül bővülő, rendszerint a tulajdonos címerével díszítve. Feltűnik a rövid, kerek köpeny, másokon különféle hosszúságú, oldalt nyitott, szép szabályos ráncokban leomló felsőruha van. A parádéra és lovagi tornára használt ruhadarab elnevezése bizonytalan, talán ez a „hacuka", amit Zsigmond király 1416-os párizsi díszelgése alkalmával fekete színben viselt, mellén és hátán jelvényével, a hamuszürke, jelmondatos lángkereszttel. Egy lovagon prémszegélyes, rövid hacuka van, társán ugyanez hosszú változatban, amikor a szabályos redőket már letűzte a szabó, a ruha lovaglásra már nem alkalmas. Látunk már lábpáncélt is, és rövid orrú, alacsony szárú, bokán felül fűzött cipőket. Ezek a lábbelik nagyon finom, puha bőrből ZolnayL., 1975. 224. 1.