Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjou-kor divatja
Két tengerentúli bíborszövetet, amelyet császári bíbornak neveznek 20 márkáért Két milánói, aranyozott bíborszövetet 10 márkáért 59 röf gandi posztót, 15 márkáért, a Király úr káplánjainak öltözetére 14 darab selymet, ugyancsak nekik 21 márkáért 4 növénydíszes selymet 3 márkáért, amelyet a Király úr a kunoknak adományozott Luccai selymet másfél márkáért a királyné joculator-ának a Király parancsára 130 márka értékű kelmék és lenszövetek, melyeket a Király úr Wachban (Vácott) vett át 16 rőf gandi posztót és luccai selymet a Király úr káplánjának 5 és fél márkáért Feltűnik a király valószínűleg velencei áruszállítójának, illetve hitelezőjének is a neve: Wulam vagy Wilam. A jegyzék „márká"-nak nevezett fizetési eszköze a magyar finom márkasúly. A genovai és a luccai textilművesség termékei felülmúlták még a rajnai és a németalföldi brokátot is, melyek a felvidéki városok kereskedelmi öszszeköttetései révén kerültek magyar földre. A drága kelméket már magyar mesterek szabták föl, megbecsülésükre jellemző, hogy Kázmér lengyel királynak is magyar szabója volt 1354-ben, Stephanus Ungarns (Magyar István). Sok magyar származású szűcsmester nevével is találkozhatunk külföldön, ami nem is csoda egy vadállatokban és prémekben ilyen gazdag ország esetében. Arany és ezüstszálakkal, selyemmel is gazdagon díszítették a ruházatot. Fennmaradt a Franciaországban dolgozó Magyar István (Etienne d' Hongrie) neve, aki 1380-90 között szerepelt Párizsban és Dijonban. A mesterséget itthon még Nagy Lajos korában tanulhatta, egy olyan környezetben szerzett elismerést munkájával, ahol a textilművészetnek virágzó hagyományai voltak. 7 A főúri végrendeletek és osztálylevelek gyakran említik a vagyontárgyak között a ruhaneműket. A királyi kíséret tagja, Drugeth Vilmos végrendeletében tíz arannyal átszőtt bíborszövetről és tíz bíborszínű selyemszövetről intézkedik. Részletes leírásba általában a nőkkel kapcsolatos oklevelek bocsátkoznak, így Gilét Miklós lányának, Kanizsai János udvari lovag volt jegyesének hozománya öt pompás, drága ruhából áll, melyeket hermelinprém, ezüstlevelek, gyöngyök díszítenek. Arannyal szőtt fejkendő és párta egészíti ki a viseletet. Becsei Töttös fia, László saját birtokáról a „hatalmaskodók" elől egy szál dolmányban, a fejére húzott csuklyával menekült, felesége ugyancsak a Dercsényi D., 1990. 157. 1.
