Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus
a két délnémet nemes fegyveres kíséretével indult el a Szentföldre, útja során áthaladt Magyarországon. Itt a magyar fejedelem szolgálatába álltak, és a döntő csata előtt ők hajtották végre a Magyarországon akkor még teljesen ismeretlen, de Európa nyugati felén sem túlságosan régi szertartást, amellyel a fejedelmet lovaggá, keresztény harcossá avatták. Nagy birtokokat kaptak, utódaik a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lettek. 53 A XIII. századig több ilyen, a későbbiekben fontos szerepet játszó nemzetség őse érkezett Magyarországra. Egy másik testvérpár, Gut és Keled, a Gutkeled nembeliek ősei, a Efermány nembéliek őse, saját hagyományuk szerint egyenesen Gizella királyné kíséretében érkezett. Az eddig felsorolt német lovagokon kívül Kálmán király (1095-1116) uralkodása alatt vándoroltak be a Rátót nemzetség ősei Apuliából, Roland és Olivér. Francia földről érkezett III. Béla idejében az a Smaragd, akinek várépítkezéséről is hallunk később. Imre király (1196-1204) feleségét kísérte a messzi Aragóniából Simon gróf. Az idegen lovagok olykor a király személyes meghívására érkeztek, itt birtokokat kapva letelepedtek, máskor az idegen országokból jött leendő királynékat kísérték. Érkeztek azonban olyan lovagok is, akik előző hazájukban elkövetett bűneik miatt kértek, és kaptak menedékjogot. Az idegen bevándorlás indoka volt a Nyugat-Európában divatban lévő Primogenitur a szokása is: ennek értelmében csak az elsőszülött fiú örökölhetett , a többinek nem maradt más választása, mint „szerencsét próbálni". Magyarország földjén vezetett keresztül a Szentföldre irányuló szárazföldi utak egyike, és hazánkat a szerencsét próbálók abban az időben amúgy is az ígéretek földjének, mesés gazdagságú országnak tartották, teljes joggal. A bőségben lévő termékeny föld, az ország fejlődésének lendületes folyamata, mind-mind az érvényesülés rendkívüli lehetőségeit biztosította. Nagy Lajos udvarában is találunk idegen lovagokat: a Drugethek együtt érkeztek Károly Róberttel, a későbbiekben három báró és két ispán szerepel közülük. A század derekán Moldvából menekültek a Drágfiak, tudunk a Treutelekről, lengyel volt a királyné lovászmestere, Morócsuk. Az idegenekhez számíthatjuk László opuliai herceget, a királyné öccsét, és két másik rokonát, Boleszló érseket és Meskó püspököt. A svájci származású Wolfhart testvérek zsoldosként álltak Nagy Lajos szolgálatába. Ujabb bevándorlók megjelenéséhez kitűnő alkalmat nyújtottak a nápolyi hadjáratok, és a magyar-lengyel perszonálunió létrejötte. A bevándorlók katonák voltak, sőt a katonai elithez, a lovagokhoz tartoztak. Jelenlétükkel nőtt a nehéz fegyverzetű páncélos katonák, a hadsereg legértékesebb elemének a száma. A középkori nagyúr presztízsét is növelte kísérőinek száma, és ezek felszereltsége. Korán feltűntek a „lézengő rit53 FügedyE., 1986. 41. 1.