Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus
terek" is, akik nemkívánatos jelenléte ellenében született az Aranybulla 1231. évi megerősítésének 23. pontja: „Az országba jövő nemes vendégek csak akkor emeltessenek tisztségre, ha országlakosok akarnak lenni, mert az ilyenek csak kiviszik az ország gazdagságát. " Szükség volt azonban a nehéz fegyverzetű páncélos lovagokra, hiszen a magyarok lovas nomád harcmodora 955-ben Augsburgnál végleg csődöt mondott. Fokozatosan nőtt az európai színvonalú fegyveresek száma, és ezzel párhuzamosan a magyarság fokozatosan el is felejtette a nomád harcmodort. Ezzel magyarázható, hogy 1099-ben Kálmán király serege Przemysl mellett „bevette" a kunok színlelt visszavonulás-trükkjét. A lovagok rendjéről tudósít Ottó, freisingi püspök, aki 1147-ben, a második keresztes hadjárat során a német-római császár seregében vonul át Magyarországon: A lovagok rendjéhez tartozók csak a legsúlyosabb ok miatt mernek otthon maradni. A királyi seregben nagy számban találhatók vendégek, akiket náluk főembereknek neveznek, ezek az uralkodó testének védelmére sorakoznak fel. Majdnem valamennyien rútak, és rémisztő fegyverekkel harcolnak, kivéve azokat, akiket a vendégek...nevelnek, vagy vendégtől származnak. " Anonymus, a maga korának viszonyait vetítve vissza a honfoglaláskorába, lényegében ugyanezt a képet írja le: „Közben majdnem minden nap az ország vitézei, valamennyien, a vezér színe előtt, vértezett harci ménjeiken ülve , pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. " Anonymus eredeti latin szövegében a „vértezett harci mén"-re a dextrarius szót használta, ez olyan harci mént jelent, amelyet a lovag kísérője a harcon kívül jobb kézen (dexter) vezet, ezt az egyébként is méregdrága lovat csak közvetlenül a harc előtt szerelték fel a páncéllal, a lovag mindaddig egy másik lovon ült. Két lovat is, és a nagyon drága felszerelést nem engedhette meg magának akárki, csak a vendégek fiai, és az addigra kialakult arisztokrata nemzetségek tagjai. Anonymus az első, aki Magyarországon vívott lovagi tornáról tudósít. 54 1217-ben II. András fényes lovagi sereggel indult a Szentföldre. Ez a keresztes hadjárat nem volt egyéb néhány kisebb csatározásnál. Korabeli adatok nem szólnak a magyar király hadseregéről, így szerepük az eseményekben homályba vész. Károly Róbert 1326-ban egy valóságos lovagrendet alapított, melynek statútuma is reánk maradt, hiteles pecsétjével együtt. Keltezése is helytálló lehet, hiszen a benne felsorolt főpapok más források által igazoltan valóban abban az időben „voltak hivatalban". Oklevéltani szempontból nem emelKurczÁ.. 1988.46.1.
