Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus

Ez a két hely volt, ahol a király kipihenhette fáradalmait, és egész udvartartását is elszállásolva kedvére hódolhatott a vadászat szenvedélyének. „Ez a királyi rezidencia az első hazai várpalota, amely egy karcsú tornyokkal tagolt lovagvár és egy mediterrán protoreneszánsz életigényben fogant lakályos, reprezentatív palota egysége. Kedvező történelmi pillanatban született meg, és szinte „megmerevedett" példája korának."

48 LN ARMIS MLL1TARIBUS Az északi palotaszárny emeletét Diósgyőrben egyetlen óriási, kéthajós terem foglalta el, mely toronytól toronyig ért. A tornyok falán látható kettős boltívnyomok és a törmelékből előkerült faragott kövek tanúsága szerint itt állt a vár lovagterme, mely 26 méter hosszú, és 13 méter széles volt, a maga 338 m

2 alapterületével fölülmúlta a lékai vár XIII. századi, a Hunyadiak vajdahunyadi várának XIV-XV. századi, 270 m

2 alapterületű lovagtermét, valamint a kőszegi vár Mátyás-kori, ugyancsak viszonylag nagyméretű lovagtermét.

49 Mit is jelentett lovagnak lenni, és volt-e igazi lovagi kultúra Magyarországon? A lovagság ősének azokat a frank páncélos lovasokat tekinti a kutatás, aki Martell Károly zászlaja alatt a fenyegetően terjeszkedő mór hódítókra az első jelentős csapást mérték. 732-ben zajlott le a csata, a Loire folyótól délre, Tours és Poitiers között. A lovagi felszerelés előfutáraként számon tartott ruházat-fegyverzet a következő darabokból állt: bőrmellény, tetőcserépszerüen fölrakott vaspikkelyekkel, vasból készült, a harcos arcát szabadon hagyó sisak, bőr lábszárvédő vagy lábvas, és egy közepes nagyságú, kerek pajzs. Fegyverük a dárda mellett a hosszú egyenes kard volt. A magasított nyereg biztosította, hogy a nehézkes lovas biztosan üljön a lovon. A lovagi felszerelés már ekkor nagyon drága volt: egy Nagy Károly uralma idején keletkezett kézirat számadataiból az derül ki, hogy egy sisakért 6, egy pikkelypáncélért 12, egy kardért 7, egy pár lábvasért pedig újabb 6 tehenet kértek. Egy lovag felszerelése tehát 45 tehén árával volt egyenlő, azaz egyetlen frank páncélos lovag felszerelése meghaladta egy korabeli falu teljes szarvasmarhaállományának a nagyságát.

50 A frankok, és nyomukban később az összes középkori állam a drága páncélos lovasok felszerelését hűbéres szerződések révén biztosította. Ám a magyarországi feudalizmus nem volt azonosítható a nyugati hűbériséggel, sem gazdasági fejlettség, sem jogi viszonylatok tekintetében. Czeglédy!., 111.1. Ferenczy K., -Gergelyfy A., 1961. 9-10. 1. W. Tarnowski, 1994. 9. 1.