Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus
A lovagi kultúra nálunk is fellelhető a hadtörténetben, a heraldikában, halvány nyomai vannak az irodalomban is, hiányzik viszont az a társadalmi réteg, amely a nyugati lovagsággal azonosítható lenne. 51 A középkor három társadalmi csoportja egy 1488-ban készült asztrológiai könyv fametszetén a következőképpen jelenik meg: a pápa vezetésével imádkozó papok, a király mögött a rendet megvédő nemesség és a lovagok, az előtérben pedig a dolgozó parasztok. A lovagság fejlődése a keresztes háborúk időszakában, 1180 és 1250 között érte el tetőpontját. Krisztus földi helytartója hívta őket harcba a mohamedánok kezére került szent város, Jeruzsálem megszabadítására. A Nyugat elvadult lovagjai előtt szent cél lebegett, a pápa felhívása ragyogó fénybe borította a keresztény lovag eszményképét. Éppen időszerű volt már a változás, mert a IX-X. században élt lovagság gátlástalansága iszonyú szenvedéseket zúdított a szegény népre. A lovagság nem volt egyéb, mint egy bajkeverő horda, amelynek csak a siker és az erőszak számított. Clairveauxi Bernát, a nagyhírű francia apát és rendalapító (1091-1153) a következő latin nyelvű szójátékkal jellemezte hazája lovagjait: „Non militia, sed malitia" azaz „nem lovagok hanem gonoszok". A pápa teljes feloldozást is ígért az útrakelőknek: „Ha a hadbaszállók valamelyike ott életét vesztené (...) annak bűnei még abban az órában megbocsáttatnak. Mindezért én állok jót, a reám ruházott isteni hatalomnál fogva. " Maguk a királyok és császárok is részt kértek a szent háború dicsőségéből, együtt harcolva alattvalóikkal. A keresztes hadjárat résztvevői között egy újfajta testvériség érzése bontakozott ki. A hatalmas urak dicsősége és fénye megvilágította az egyszerű vitézeket is, akik egyre inkább példaképeikhez hasonlóan akartak élni. A kifinomult Napkeleten olyan szokásokat ismertek meg, melyekről eddig még csak nem is hallottak. Kecses bútorokat, finom selymeket és illatos fűszereket, a melegvizes fürdő kultuszát, az illatszereket és a társalgás művészetét. Végül, de nem utolsó sorban megismerték a szerelem és a hölgyek körülrajongásának művészetét is. A keresztes háborúk a kezdeti sikerek után tragikus vállalkozásnak bizonyultak: minden második keresztes vitéz láthatta csak meg újra hazája földjét, a hazatérők által azonban megszületett az európai lovagi kultúra. A lovagokat elsősorban életszemléletük, eszményképeik, az ún. „lovagi erények" fűzték össze, melyek közül első helyen a hűbéri rendszerből fakadó hűség, engedelmesség, bátorság állt. Második helyen a kereszténységből fakadó erények szerepeltek: a keresztény szentségek védelme, harc a hitetlenek ellen, a szegények és a betegek istápolása. Az erények harmadik csoportja a lovagi kultúra felvirágzása során jött létre: a lovag megfontolt, kiegyensúlyozott és nyugodt kedélyű. Célját kitartóan követi, mindenkivel, de 51 KurczÁ.. 1988. 10. 1.
