Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
de kiaknázható kincset rejtenek, mivel a terület egésze még az időben geológiailag feltáratlan vidéknek számított. Bizonyára az uralkodói jutalom is csábítóan hatott, mert a királynő az eredményes kó'szénkutatást bőkezűen jutalmazta. Végül is 1765 táján döntött Fazola Henrik, hogy félretéve a művészi kovácsmunkák készítését, bányákat kutasson. 1765- 1769 között négy éven keresztül kutatta a Bükk és a Mátra vidékét egy olyan belső indíttatással, hogy ha alkalmas vasérclelőhelyre akad, akkor vasgyárat létesít.83 A bányakutatást Fazola úgy kezdte el, hogy sem fiatal nem volt, sem az egészsége nem volt tökéletes, ui. podagra kínozta. E kifejezés a régi orvosi nyelvben a láb nagyujján jelentkező köszvény elnevezése volt.84 Nem riadt vissza a várható fáradalmaktól, kutatóútjain „többet kúszott, mint járt” és nem egyszer „tépett és elrongyolódott ruhában, félig mezítláb, elcsigázva és kimerültén” tért haza. Kutatásai eredményesek voltak. Vegyük számba Fazola Henrik bányakutatásainak eredményét. A parádi timsó Említettük, hogy 1763-ban Markhot Ferenc Heves és Külső-Szolnok vármegyék főorvosa Mária Terézia rendeletére megvizsgálta a környék vizeit. Markhot vegyelemezte ezt a forrás és meghatározta a timsót benne. Ezt írta a forrásról: ,jParádon a Fehérköhegy déli oldalában, a hegy tetejéhez közel egy szűk mélyedésben sárga, agyagos, süppedó's kőzetből A parádi timsóbánya helye a József-kori katonai térképen 83 Soós I., 1955. b. 427. 84 A podagra görög eredetű kifejezés és köszvényt jelent. 29
