Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Csiffáry Gergely: Fazola Henrik és Lénárd egri tevékenysége
sét. Ennek érdekében a Gazdasági Tanács révén javaslatot készíttetett, miként lehetne Magyarországon eredményes iparpolitikát folytatni. E javaslat alapján a királynő jutalmat tűzött ki mindazoknak, akik tőzeget fedeznek fel és jelentenek be. A bejelentőnek 40 arany jutalmat helyezett kilátásba.66 Mária Terézia 1765. évi utasítása épp a felhagyott soproni szénbányászat miatt jelent meg. „A közérdek is kívánja, hogy a természetnek ezt az ajándékát különösen azon a vidéken, ahol a fahiány nagyon is érzékelhető, mívelés nélkül ne hagyjuk, hanem a fa pótlására használjuk, miként ezt más müveit tartományokban megteszik.”67 Az uralkodó 1768-as rendeleté már a kőszénre is kiterjesztette a határozatot, és a jutalmat 100 aranyban határozta meg. E rendelet hatására Magyarországon többfelé is megindult a szénkutatás.68 1782-ben II. József uralkodása elején elkészítették Magyarország első szénlelőhelyeit feltüntető kataszterét. 1783- ban újabb rendeletet adtak ki a széntelepek felkutatására és bejelentésére. 1796-ban az udvar a szénszállítást azzal kívánta segíteni, hogy mindennemű vámtól mentesítette a kőszenet.69 Bizony, a rendeletek tartós energiaproblémákról tanúskodnak. Súlyosan pusztította az erdőket a hamuzsírégetés, s Mária Terézia ezért már 1755-ben rendeletileg betiltotta a hamuzsír exportját, majd 1761-től évi 24 000 bécsi mázsában (1344 q) maximálta a kiszállítandó mennyiséget. 1766. április 10-én az uralkodó rendeletére Magyarországon is bevezették az addig csak az osztrák örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat. Ez elsősorban a textil-, üveg- és fémárukra, valamint a lengyel vászonbehozatalra vonatkozott. E rendelet közvetve kedvező hatást gyakorolt a magyar iparfejlődésre. Ez idő tájt egy sor textilmanufaktúra létesült, ugyanakkor az üveggyártó iparban is lendületet adott az üzemalapításoknak. A rendelet hatására viszont éppen azokban az iparágakban indult meg a fejlődés, amelyek közismerten sok hamuzsírt igényeltek. így az iparosodás közvetve további erdőpusztításokat okozott. Az 1760-as években a történelmi Magyarország területén - Szőkefalvi-Nagy Zoltán számítása szerint - közel 200 hamuzsírfőző telep létezett.70 Az általános erdőpusztulást a kormányzat, a vármegyék, a földesurak egyaránt észlelték. 1769-ben erdőrendtartást adtak ki, de ez sem tudott gátat vetni a pusztításnak. Az 1772. december 8-án kibocsátott rendeletben az erdők kímélése végett Mária Terézia megtiltotta a faházak építését. 1776-ban királyi rendelet jelent meg a házak szilárd épít66 Csiffáry G., 1987. 198. «■* Bogdán I., 1973. 331. 68 Kiszely Gy., 1965. 6. 66 Bogdán I., 1973. 331. 70 Szőkefalvy-Nagy Z., 1964. 110. 25
