Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
1808-ban a bécsi bánya és pénzügyi kamara a Fazola-féle acélt újabb és beható vizsgálat alá vette, s megállapította, hogy az most már a híres angliai acélhoz tökéletesen hasonlónak találtatott,46 Fazola Frigyes bányakutatásai Az 1800. évi gyárlátogatási okmányok szerint a századfordulón az upponyi Szt. Péter bánya és annak is külszíni fejtése maradt meg úgyszólván törzsbányának.47 Ennek sok és jóminőségű vasköve még hosszú időn keresztül biztosította az ómassai nagyolvasztó vasércszükségletének jó részét.48 49 A gyárlátogatás résztvevői fontosnak tartják, hogy új ércelőfordulások után kell kutatni. A bányák pedig nincsenek feltérképezve, a kutatás sokszor ötletszerűen folyik. Ezt ellentétesnek ítélik azzal a ténnyel, hogy a gyár elég nagy termelésű, a gyártmányok minősége is az első vonalba hozta fel a gyárat, amelynek termékeit már az egész birodalomban ismerik. A kamara részéről ezért kívánatosnak tartják, hogy minél előbb utasítást adjanak Hannstadl bányamérőnek egy szász bányamérő felszerelés beszerzésére. Javasolják, hogy a műszerrel Fazola Frigyes járja be a környező hegyeket, és addigi tanulmányait továbbfejlesztve kutasson új érctelepek után, hogy az egyre nagyobb termelésű vasgyárnak ne legyen gondja a vasérccel.119 1804-ben Fazola Frigyes hámorigazgató a diósgyőri vasgyár szükségletére kéri Bánfalva, Mályinka, Tapolcsány, Nekézseny, Bóta, Sáta és Uppony községek határában a szabad kutatást, részben a már művelés alatt álló vaskőbányák növelése érdekében, részben a szabad kutatás lehetőségeinek kiaknázása céljából fenntartja magának a jogot, hogy az ott megjelenő bányatörvényszéki küldöttségnek a helyszínen beigazolhassa a telepek és csapások jelenlétét. Ennek alapján a vasgyár részére az adományozások kieszközölhetők lesznek. 1807-ben Gisztl, Fazola és Siegl a diósgyőri vasgyár számára kutatási engedélyt kérnek Diósgyőr és Felsőgyőr határában: Rudabik, Gallya, Verespalánt, Sasvölgy, Verespart, Polánka, Kolompos, Közösbérc, Krivi, vegye, Fazola Tekla az udvari kamara felkérésére már a teljes 32 kuxát felölelő' bányarészt a kincstárnak engedi át 20.000 forintért. «e Zoltay E. 1970. 182. 47 DIV-LUK-TA 51-78. Uppony után a gyár működésének kezdeti szakaszában Tapolcsány volt a második fontos bázisa Diósgyőrnek. Előnye az volt - akárcsak Upponynak - hogy ekkor a diósgyőriek a kizárólagos birtokosok. Az upponyi törzsbánya a századfordulóra teljesen kimerült. 1808-ban hat helyről kényszerült ércigényét előteremteni. (Remport Z. 1995. 65.) 48 Fazola 1799-ben készített gyakornoki dolgozatában leírja: „ebben a közeli gazdag vasércbányában telepszerűen vagy vastag fészkekben található a vörösbarna vaskő.” Fazolának már a gyárba történő belépését követően engedték az önkéntes bányapraxist. 49 Zoltay E. 1970. 147-149. 143
