Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
Hartberg, Nagybakos, Ostorosbérc, Köpüsvölgy, Pálosok erdeje, Királykát nevű dűlőkben vasércre. A papírgyár mellett a Bükk-hegységben találtak is vasat, de az a papírgyárosé lett. 1808-ban Mészáros Márton Na- dabulán pátvasko bányára kutatási engedélyt nyert. E jogát 1809-ben 105 forintért átruházta a diósgyőri vasgyárat képviselő Fazola Frigyesre.50 A szénbányászat fejlődésére utal a diósgyőri koronauradalom 1810. évi előterjesztése, melyet Fazola Frigyes diósgyőri gyárigazgató kérésére a magyar kamarához Budára küld. Ebben az előterjesztésben kéri, hogy a helybeli erdőben a vashámor részére kőszenet bányászhasson, mázsánként 1/4 krajcár díj ellenében. A magyar kamara a Selmecbányái Főkamaragrófi Hivatal útján hozzájárult, hogy a diósgyőri Jószágigazgatóság területén található szenet a diósgyőri vasgyár kitermelhesse. Ugyanakkor kéri a Főkamaragrófi Hivatal véleményét arról, hogy mázsánként 1/4 krajcáros díj ellenében ad- hatnak-e a gyárnak szenet. Az utasításban előírták azt is, hogy csak olyan helyeken termeljenek szenet, ahol a bányászattal házak és házcsoportok alá nem mennek.51 Fazola Frigyes - a gyáralapító fia - a szén kitermelési engedélyt azért kérte, mert a napóleoni háborúk idején fennállott kontinentális zárlat idején az angol acél pótlására bevezette a cementacél gyártását és faszén helyett kőszenet használt a finomításhoz. A kőszénterület Diósgyőrben a koronauradalom területén feküdt, melyet (a diósgyőr-hámori gyártól) külön kezeltek, így a vasgyár nem rendelkezhetett korlátlanul a lelőhelyekkel. A szomolnoki igazgatóságon keresztül Fazola Frigyes gyárigazgató 1812. június 4-én javaslatot tett arra, hogy az uradalom és a vasgyár között hozzanak létre egyezményt a következő pontokkal: 1. a vasgyár szabadon bányászhasson szenet, 2. a szén tárolására és szállítására, valamint kéntelenítésére elegendő térség álljon rendelkezésre és az utat jelöljék ki, 3. az uradalom adjon elegendő bányafát, amelyet a gyár megfizet. Az egyezmény megkötése a gyár fejlődése szempontjából nagyfontosságú és sürgős volt, mivel a cementacél gyártásához a kellő mennyiségű szén biztosítása szükségessé vált. A diósgyőr-hámori gyárban a cementacél gyártást Fazola Frigyes - mint a gyár ellenőre - 1800-tól kezdve indította meg. A cementacél gyártásához Fazolának kőszénre volt szüksége, amelyet Diósgyőrben megtalált és bányásztatott is.52 » DIV-LUK-TA 51-78. 51 Ennek az előírásnak az a magyarázata, hogy Diósgyőr területén a szén közel a felszínhez található, sőt a templom is kőszén előfordulásra épült. 52 Kiszely Gyula 1965. Fazola Frigyes a feltevés szerint ehhez az eljáráshoz Piller Mátyás 1788-as jelentésében javasolt eljárást valósította meg. A szén nagy kéntartalmú volt, így azt felhasználás előtt kénteleníteni kellett. 144
