Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

IV. rész. Az újjáépítés (1945-1947. VII. 31.). A hároméves terv (1947. VIII. 1.-1949.)

Fh. sablonlakatos előmunkás: Kmetty Béla Dh. sablonlakatos előmunkás: Kmetty Béla A Durvahengermű kemenceparkja 1948 májusában a következő egységekből állt: [111] I. sz. mélykemence (a későbbi III. sz.) 6 cellával, 4 öntecs befogadására, II. sz. mélykemence (a későbbi IV. sz.) 8 cellával, 2 öntecs befogadására, III. sz. mélykemence (a későbbi V. sz.) 6 cellával, 4 öntecs befogadására. A mélykemenceparkban mindössze 64 öntecsférőhely állt rendelkezésre. Az öntecs-előmelegítő (koplaló) kemencének 6 cellája volt a későbbi IV. sz. mélykemence helyén, a gerendasori gurítótól délre. A gerendasor és durvalemezsor számára előnyújtott bugák melegítésére szolgált az: I. sz fennálló kemence (később II. sz.), II. sz. fennálló kemence (később III. sz.) és a III. sz. fennálló kemence (később I. sz.). Két mélykemencedaru szállította az öntecseket és két karosdaru továbbította a bugákat. A budapesti Lánchíd 1913-14 évi felújítási munkáihoz a diósgyőri gyárban készítették a láncszemeket. A Dunába robbantott Lánchíd újjáépítési munkálatainak megindulásával ismét Diósgyőrt bízták meg a megrongálódott láncszemek kijavításával, ill. pótlásával. A Dunából kiemelt és elgörbült láncszemeket a Durvahengerműben kiegyengették és újból felhasználták. A megrongálódott láncszemeket pótolni kellett: a láncszem formáját a lemezből autogén géppel vágták ki bizonyos ráhagyással, amit, ugyancsak Diósgyőrben, a hidegmegmunkáló műhelyben munkálták készre. A lemezek vastagsága 17 és 29 mm volt, melyeket négyesével ill. hatosával vágtak körül autogénnel. A lemezek hossza 4.171-10.066 mm között változott. Körülbelül 3000 db lánclemezt kellett körülvágni [112]. A NIK 1948 júniusában adott engedélyt arra, hogy Diósgyőrben a Lampart hőkezelő kemencéjét durvalemezek hőkezelésére felállítsáL[\ 13] A Lampart üzemében leszerelt alkatrészek felhasználásával egy 13x3 m alapterületű kemencét szerkesztettek, amibe a lemezeket egy kocsin tolták be. A kemence rekuperatív tüzelésű volt, azt kohógázzal fűtötték, oldalanként 8-8 db OFU típusú oldalégőkkel. A kemencét a sínrakodó darupálya végén helyezték el egy hullámlemez borítású vasszerkezeti épületben. A kemencét 1949. I. 15-én helyezték üzembe. Havonta 300-350 tonna lemez lágyítása vált lehetővé. Szelvényválaszták bővítése a gerendasoron 1948. május havában kezdődött el a Durvahengermű gerendasorán a 260 mm-es átmérőjű, körszelvényű tárcsadorongok hengerlése a Kovácsműhely