Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

IV. rész. Az újjáépítés (1945-1947. VII. 31.). A hároméves terv (1947. VIII. 1.-1949.)

részére. [114] Horváth Károly nagykovácsműhelyi üzemvezető vetette fel, hogy milyen gazdaságos lenne, ha a tárcsagyártás kiinduló féltermékét körszelvényre lehetne hengerelni. Kalas Béla üzemi összekötő a gyakorlati megvalósításba bevonta Koschik Lajos hengeresztergályos csoportvezetőt és Leitner Kálmán előhengerészt és elhasznált hengerekből elkészítették a gyártáshoz szükséges hengereket és szerszámokat. Már az első kísérlet is eredménnyel bíztatott, a második hengerlés pedig sikeres volt. Ez után készítették el a blokksori melegollóhoz a profilkéseket. Egy műszak alatt a Kovácsműhely 10-15 napi tárcsaszükségletét hengerelték le. Az első időben a dorongokat a blokksori ollón darabolták. Ez a megoldás fékezte a blokksor folyamatos termelését (az ollóba profilkést kellett beszerelni) ezért először szánkafűrésszel kísérleteztek, majd később az öntecseket a blokksori kihengerlés után kettévágták és a gerendasoron kihengerelt dorongokat a kikészítő felé futtatták le és lehűlés után a lőrinci darupálya alatt az erre a célra szerkesztett fogószerkezettel rakták kocsira. A tárcsadorong-gyártás bevezetésében részt vett négy dolgozót 8.000 Ft jutalomban részesítették. [115] Az 50 kg/m típusú nagyvasúti sínt és szerelvényeit 1948. októberében kezdték el hengerelni Diósgyőrben szovjet jóvátételi célra. Az 50 kg/m-es sínrendszerből a gerendasor hegerelte a nagyvasúti sínt, a csúcssínt, a vízszintes- és 1/20-ad hajlású alátétlemezt; a középsor hengerelte a hevedert. A szelvények üregezését Schön Gyula irányítása mellett Ormai Gyula végezte kiváló eredménnyel. Alaki probléma az 50 kg/m-es sín hengerlésénél nem merült fel. Annak ellenére, hogy a lassított sínhütés és a sínvég felületi edzésének bevezetése után magas C-tartalommal gyártották az acélt, pehelyprobléma nem jelentkezett. Az 50 kg/m-es nagyvasúti sínt és szerelvényeit 1957 februárjáig hengerelték. A NIK műszaki főosztálya az 1948. IV. negyedévi rendeléseknél alkalmazott első ízben szelvény elosztást Diósgyőr és Ózd között a középsori és gerendasori I- és U-acéloknál és a gerendasori sarokacél szelvényeknél [116]. A budapesti déli összekötő vasúti Duna hidat 1948. szeptember 12-én adták át rendeltetésének. Az átadási ünnepségen a Hengerművet Schön Gyula főtanácsos, a Hengermű vezetője, Stubnya Gyula művezető, Lőcsei István, Járó Pál, Kovács Gábor és Sütő József előhengerészek képviselték. 1948. év második felében személyi változások történtek a Hengermű és felettes szervei vezetésében: 1948. október l-jétől Claus Alajos a 4. Kohászati műszaki vezető Regéczy Nagy Imre a 43. Kohászati termelési főnök és az 532. Hengermüvek főnöke, 1948. december 1-től Schön Gyula az 532. Hengerművek főnöke, Marosváry László az 5321. Durvahengermű üzemvezetője.