Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

I. rész. A mai telephelyén létesített Diósgyőri Vasgyár alapítása, az „Ó-Hengermű" hengersorainak indulása, felfutása. A gerendasor létesítése (1867-1900)

I. RÉSZ A mai telephelyén létesített Diósgyőri Vasgyár alapítása, az „Ó-Hengermű" hengersorainak indítása, felfutása. A Gerendasor létesítése (1867- 1900) A magyar vasútépítés fellendülése 1867 után temérdek vasúti sín, heveder és alátétlemez gyártását tette szükségessé.[2] Az 1770-ben alapított DiósgyőrHámori Vasmű avult berendezéseivel, gyártási profiljával a hámori szűk völgyben a síngyártási igények kielégítésére számba jöhető, nagy vasműre már nem volt kifejleszthető. Ezek a körülmények arra indították a magyar kormányt, hogy a Diósgyőr-Hámori Vasmű végleges megszüntetése, vagy áttelepítése felett döntsön. A pénzügyminiszter Gränzenstein Gusztáv miniszteri osztályfőnököt és Pech Antal pénzügyminiszteri titkárt bízta meg azzal, hogy a diósgyőri vaskohászat létesítésére tervet dolgozzanak ki. Pech Antal személyesen kívánt minden lehetőségről meggyőződni. Felmérte az új gyár létesítéséhez és működtetéséhez szükséges erőforrásokat, 1867 május 26-án elkészítette a diósgyőri uradalom kőszén birtokának helyzeti térképét, mely a felépítendő gyár energiaforrását - a szénbányákat - tüntette fel, berajzolta a térképre a diósgyőri új vasgyár és lakótelep elrendezését és felmérte az új vasgyár jövendő ércbányáit. Mindezek birtokában folytak az új diósgyőri gyár előtervezési munkálatai. [3] A megállapítások és jelentések alapján Lónyay pénzügyminiszter 1867. november 30-án a m. kir. bánya-, erdő- és állami javak főigazgatóságának a 65.750. sz. iratban a következőket rendeli el: „Ezennel értesíttetik a k. Főigazgatóság, hogy a Diósgyőrött építendő és 200.000 mázsa vaspályasín termelésére számított vasgyár tervének kidolgozásával Glanzer Miksa fejérpataki vasgyári igazgató bízatott meg, ennélfogva utasítandó a Diósgyőr-Vasgyár gondnoksága, hogy Glanzernak minden felvilágosítással, adatokkal, térképpel, s általában mindennel, mire szüksége leend hogy feladatát mielőbb bevégezhesse, készséggel segítségére legyen, s e végre Bárdos Mihály vasgyári tisztet mindaddig, míg Glanzer Diósgyőrött leend, ennek rendelkezésére bocsássa. Budán, 1867. november 30.-án. Lónyay sk. ".[4] Ezzel a rendelkezéssel az új diósgyőri vasgyár felépítését véglegesen elhatározták. (Mivel egy bécsi mázsa 56 kg-nak felel meg, a tervezett 200.000 mázsa vaspályasín 11.200 tonnát jelent).