Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

III. rész. A Gerendasor saját meghajtást kap. Középlemezsor, finomlemezsor, durvalemezsor és új finomsor létesítése. A második világháború. (1920-1944)

A trió durvalemezsoron az alsó és felső meghajtott hengerek átmérője 950 mm, a középső, vonszolt henger átmérője 720 mm, a hengertesthossz 3.250 mm, a legnagyobb hengernyitás 400 mm volt. Korszerű gömbcsuklós csapkapcsolók, csiszolt fogazású pörgő- és előtétrendszer, rugalmas tengelykapcsoló és a hengersor bemenő oldalán a gurítósorba beépített bugafordító tüske, billenőasztallal tette a sort korszerűvé. Ki kell emelni a Ganz Villamossági Rt. munkáját. A 2.200 kW-os váltóáramú meghajtó motor kis méreteivel feltűnést keltett, azonban a szükséges teljesítményt leadta és a tartós üzemnek megfelelt. A motort a pörgőrendszerrel 1:8 áttételű hajtómű kapcsolta össze, amely a motor 480 percenkénti fordulatát a sorozat 60 fordulatára csökkentette. A lendkereket a hajtómű motor felöli, gyorsfordulatú oldalára helyezték el. A kifutó lemez melegegyengetéséhez korszerű DEMAG görgős egyengető gépet vásároltak, mely még a 30 mm vastagságú páncéllemezt is jól kiegyengette. A szélezést és darabolást 2 db 1912-ben készült Wagner olló segédletével végezték, melyek közül az egyik 3200 mm állvány-nyílású és 50 mm vastagságig vágott, a másik 2500 mm állvány-nyílású és csak 30 mm vastag lemezek vágására volt alkalmas. Az ollók körüli teret forgógörgőjű gémek alkották, a lemezeket ezeken forgatták kézi erővel. Körülvágás és darabolás után a lemezek egy 18,7 m fesztávú, futódaruval ellátott, a sor kifutására merőleges darupálya alá ill. a lemezrakodó térre kerültek. Az új másodmelegítő kemencével 2.000-3.000 tonna durvalemez hengerlés már elérhető volt. E sor segítségével a gyár hosszú éveken át igen előnyös export ügyleteket bonyolított le, különösen svéd viszonylatban hajóépítési célra. A hengersoron 8-30 mm vastag durvalemezeket hengereltek, a legnagyobb hengerelhető lemezszélesség 2900 mm volt. A hengerelhető legnagyobb lemezméretet az alkalmazható legnagyobb, 7,1 tonnás tuskósúly határozta meg, melyhez cca. 4 tonna legnagyobb lemezsúly tartozott. A legnagyobb méretű lemezeket (a 424-es típusú mozdony keretlemezeit) közvetlenül tuskóból hengerelték, a többit a blokksoron előnyújtott bugákból, melyek 500-600x170-350 mm keresztmetszetűek voltak. A durvalemezsoron a 100 kg tiszta lemezsúlyra felhasznált lemezbuga súly (betét %) kezdetben nagyon magas: 144%-os volt. Ennek csökkentésére Simon Béla a durvahengermű akkori üzemvezetője vizsgálatot végzett és intézkedéseit négy pontban foglalta össze [62]: - a lemezszél begyűrődésének csökkentésére a buga oldallapját a blokksori ovál-üregben képezték ki (16. ábra), - a laposbugának ollóval vágott vége a lemeztábla két oldalára kerüljön, - a lemeztábla két szélén és közepén mért vastagságkülönbség csökkentésére a hengereket 0,8 mm kopásnál ki kell cserélni, - azonos méretű lemezeket egy táblában kell hengerelni.